Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia meggyőződése, hogy az érintett országok csatlakozása hozzájárul a régió és Európa stabilitásához és biztonságához - mondta Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, aki szintén részt vett a tanácskozáson, leszögezte: az EU-nak stratégiai érdeke, hogy sorait a balkáni országokkal bővítse.
"A Nyugat-Balkánt európai uniós tagállamok veszik körül. Stratégiai érdekünk behozni a régiót az EU-ba"
- közölte Várhelyi. Hozzátette: az új Európai Bizottság ezt egyik kiemelt feladatának tekinti.
"Magyarország számára mindig is prioritás volt a nyugat-balkáni térség közelebb hozása az Európai Unióhoz, és majdani csatlakozásának előkészítése" - mondta Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a találkozó után az MTI-nek.
Közölte: a találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a nyugat-balkáni térség uniós csatlakozásával összefüggő legfontosabb feladatokat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elsősorban biztonsági kérdés a térség csatlakozása az EU-hoz.
"Mi biztonságban akarunk élni, és szeretnénk, hogy szomszédjaink is biztonságos országok legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán nyitott kérdései az uniós csatlakozással kapcsolatban rendeződjenek" - mutatott rá Magyar Levente.
Elmondta, hogy az integrációt magyar gazdasági szempontból is támogatják, mivel a szomszédos országok "az erős magyar vállalatok természetes és legközelebbi terjeszkedési területét jelentik".
A jószomszédsági kapcsolat is fontos szempont, amely nemzetpolitikai vetülettel bír, hiszen az érintett térségben a több százezer magyar él - közölte az államtitkár.
Magyarország így is nagy segítséget nyújt a határon túl élő magyaroknak, de még többet tehetne értük, ha országaik az Európai Unió tagjai lennének - tette hozzá.
Az államtitkár kulcsországnak nevezte Szerbiát. Kifejtette: a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt tíz évben rendkívül jól alakultak, és közös érdek az együttműködés intenzitásának további fokozása.
"Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország mihamarabb bekerülhessen az Európai Unióba"
- hangsúlyozta Magyar Levente. Kifejtette: Európa biztonsága és vitalitása szempontjából kulcskérdés az egész nyugat-balkáni térség integrációja.
Az részletkérdés, hogy az egyes államok mikor kerülnek be az EU-ba - tette hozzá.
"Nagyon határozott magyar elképzelés, hogy azok az országok, amelyek előbbre vannak ebben a folyamatban, tehát Szerbia és Montenegró, az évtized közepéig csatlakozhassanak az EU-hoz"
- mondta az államtitkár.
Miután Várhelyi Olivér lett az Európai Unió bővítési biztosa, a kérdésében komoly előrelépés, minőségi változás történt. A megfelelő javaslatokat Várhelyi Olivér az elmúlt hetekben már be is nyújtotta. A V4-ek segítenek abban, hogy a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával kapcsolatos politikai akadályok mielőbb elháruljanak - jegyezte meg Magyar Levente.
A prágai tárgyalások után a résztvevők együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nyugat-balkáni Alap közötti együttműködésről.
A Nyugat-balkáni Alapot 2015-ben hozták létre a visegrádi négyek a balkáni országok megsegítése céljából. A Nemzetközi Visegrádi Alap 2000-től működik, és legfőbb küldetése a visegrádi országok közötti regionális együttműködési projektek támogatása.
KKM: Biztonsági és gazdasági szempontból is fontos az EU nyugat-balkáni bővítése
Magyarország számára biztonságpolitikai, migrációs és gazdasági szempontból is fontos az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése, az EU-nak pedig jól felfogott, pragmatikus érdeke a folyamat - jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.
Magyar Levente a Külügyi és Külgazdasági Intézet által rendezett konferencián úgy fogalmazott: "közelebb vagyunk ahhoz, hogy nagyot lépjünk előre az integrációban, mint bármikor".
Közölte: Magyarországnak biztonsági szempontból fontos a nyugat-balkáni bővítés, mert "egyszer és mindenkorra békét szeretnénk" a térségben, ennek egyetlen hossz távú záloga, ha ezek az országok az EU részévé válnak.
Hozzátette: a bővítés a migráció kérdése miatt is fontos, mivel a nyugat-balkáni országokban a legnagyobb a migrációs nyomás, "akiket ők nem állítanak meg, azokat nekünk kell".
A gazdasági okokra kitérve az államtitkár felidézte, hogy mindig is a nyugat-balkán térség volt "Magyarország gazdasági hátországa". A közép-európai építkezés szempontjából is szükségesnek nevezte az integrációs folyamatot, kiemelve, hogy Közép-Európa "annál erősebb, minél több tagja van".
Magyar Levente megjegyezte: ezen országoknak történelmi joga van arra, hogy a V4-ekhez csatlakozzanak.
Az államtitkár jelezte: meggyőződésük, hogy EU jól megfontolt, pragmatikus érdeke a Nyugat-Balkán befogadása, mert a térség demográfiai helyzete "nagyságrendekkel jobb", mint a jelenlegi uniós országoké, és hatalmas gazdasági potenciál jellemzi.
Magyar Levente egyúttal leszögezte, Magyarország számára elfogadhatatlan, ha Szerbia és Montenegró nem lesz az EU tagja 2025-ig. Hozzátette: nem elfogadható Észak-Macedónia és Albánia hitegetése sem, továbbá a "két legtörékenyebb ország", Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében érdemi lépéseknek kell történniük.
Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter, egykori magyarországi nagykövet kiemelte, hogy az unió bővítése a horvát EU-elnökség egyik prioritása. Fő törekvésüknek nevezte, hogy márciusban újra megnyissák a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.
A miniszter hitet tett amellett, hogy az unió bővítése előnyös, ugyanis politikailag és gazdaságilag megszilárdíthatja az EU-t, "aminek mindenki a nyertese lesz".
Gordan Grlic Radman szólt arról is, hogy az EU-nak teljesítenie kell a nyugat-balkáni országoknak tett ígéreteit, az érintett államoknak pedig folytatniuk kell a reformokat.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja azt hangoztatta, hogy az EU nem élhet a Nyugat-Balkán nélkül, ahogy ezek az országok sem élhetnek az unió nélkül. Álláspontja szerint az EU részéről fontos politikai üzenetet jelentene, ha felajánlanák nekik a teljes uniós tagságot, a nyugat-balkáni országoknak ezért minden koppenhágai kritériumot maradéktalanul teljesíteniük kell.
Hangsúlyozta, az EU-nak prioritásként kell kezelnie bővítést, annak vitáiba pedig jobban be kell vonni a régió országait. Dinamizálni és kiszámíthatóbbá kell tenni a bővítési folyamatot, és minden ország számára meg kell határozni, hogy mit vár el tőlük az unió - közölte.
MTI
