Koszovói albánok arra emlékeztek, hogy 20 évvel ezelőtt az Észak-Atlanti szerződés szervezetének tagállamai szerintük hőstettet végrehajtva, légitámadást indítottak Szerbia ellen.
„1999 március 24-e fontos dátum a számunkra, mert a NATO a szerb erők bombázásával jött segíteni a Koszovói Felszabadítási Hadsereget, amely a szárazföldön harcolt” – mondta egy egykori koszovói harcos.
Az albánok ezért is állítottak szobrot az akkori amerikai elnöknek Pristinában, aki ENSZ-felhatalmazás nélkül jelentette be a koszovói albánok védelmében a szerb erők bombázását.
„Nincs nehezebb időszak, nincsenek nehezebb napok, mint azok. Az albánoknak van egy mondásuk: Bajban ismerszik meg a legjobb barát. Ez történt velünk is. Védtelenek voltunk, mint koszovói nép, népirtással fenyegető gépezettel néztünk szembe. Ez a válaszlépés emberséges volt. Ártatlan embereket mentett meg” – mondta Ramush Haradinaj, koszovói kormányfő.
A soknemzetiségű Jugoszlávia szétesése idején, 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét a szerb államiság bölcsőjének számító Koszovó – amit a nacionalista szerb vezetés nem ismert el, majd mintegy 10 ezer albánt öltek meg, 200 ezret pedig elűztek otthonából. A NATO tagállamai azután támadták meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a nemzetközi tárgyalások Koszovó autonómiájáról. A megállapodást a szerbek elutasították, az albánok pedig elfogadtak. Az albán többségű tartomány, 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét.
Szerbiában azonban agressziónak tartják a nyugati államok fellépését. Az állami megemlékezést Nisben tartották. Ebben a városban csapódtak be az első szövetséges bombák.
„Lerombolták a gyárainkat, iparunkat, az utakat, nem kímélték a kórházakat sem. A kisgyereket sem, akik örömmel jöttek erre a világra, de fájdalommal, szomorúsággal és könnyekkel távoztak a világból. Ez csak az ördögöt töltheti el örömmel” – mondta a szerb ortodox pátriárka.
A szerb elnök szerint népe fennmaradásának egyetlen feltétele, az emlékezés, ezért nem szabad elfelejteniük az áldozatokat, és azt sem, kik rendelték el a légitámadást.
„A szerb nép méltósággal hozott egy döntést, hogy nem akarja, hogy az országuk NATO-tag legyen, és a katonai semlegesség természetes választásunk. Nem akarunk a NATO tagja lenne, a saját utunkat járjuk, semmi több. Nem fenyegetünk senkit, csak a felettünk lévő égboltot szeretnénk megvédeni, és magunk akarjuk őrizni az országunkat. Ennek érdekében növeljük az erőnket, mert Szerbia ma tízszer erősebb, mint '99-ben, és hússzor erősebb, mint 2008-ban Koszovó függetlenségének kikiáltásakor” – mondta Aleksandar Vucic.
Koszovó függetlenségét Belgrád a mai napig nem hajlandó elismerni. A 78 napig tartó bombázások vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott fellépésének. Szerbia 2500-ra teszi a halottak számát.
