Az egyik ilyen aggódó szekértő Francis Galgano, a pennsylvaniai Villanova Egyetem földrajz és környezetvédelem tanszékének docense, aki szerint a két legnagyobb gondot az akut módon veszélyeztetett területeken – különösen a határokon átnyúló vízgyűjtőkben – a rossz vízkezelés és az egyre mélyülő éghajlati válság jelenti.
Nagyon remélem, hogy tévedek. De ez az álláspontom, és úgy tűnik, hogy az adatok is ezt támasztják alá – nyilatkozta a CNBC-nek.
A portál emlékeztetett, hogy régóta aktív vita folyik a legszélesebb szakértői és politikai körökben a vízkészletekért folytatott fegyveres konfliktusok esélyeiről. Sokan tartanak ilyesmitől, míg mások optimistábbak. A Stockholmi Nemzetközi Vízintézet (Stockholm International Water Institute – SIWI) szerint például a „víz inkább vezethet békés tárgyalásokhoz, mint háborúk kirobbanásához”.
Az viszont biztos, hogy egyre nagyobb kihívás globálisan a vízellátás. Becslések szerint a világ népességének a fele már jelenleg is súlyos vízhiánnyal küzd legalább az év egy részében. Az 1982-ben alapított World Resources Institute globális kutatási nonprofit szervezet pedig tavaly közzétett jelentésében figyelmeztetnek, hogy 2050-re 70 ezermilliárd dollár, a globális GDP 31 százaléka lehet kitéve magas vízstressznek, vagyis rossz lesz az arány a vízigények és a hasznosítható vízkészlet között.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP
