A XII. században, a Notre-Dame építésekor alapított Maîtrise Notre-Dame de Paris zeneiskola kórusa minden évben 60 koncertet ad, amelyek a 2019. április 15-i tűzvész óta a megrongálódott épületben azonban elmaradtak. Az idei karácsonyi koncerttel a kórus nem csak a katedrális szakrális szerepét szeretné életben tartani, hanem a koronavírus-járvánnyal sújtott embereknek is reményt akar adni.
A Notre-Dame a francia történelem szemtanúja, világhírű műalkotások ihletője és
a kereszténységnek, sőt Franciaországnak is egyik szimbóluma
– mondja a lapnak a budapesti francia kolónia egyik tagja. – A Notre-Dame-ot szinte mindenki ismeri, vagy azért, mert már járt ott, vagy azért, mert Victor Hugo regényét olvasva az az érzése, mintha ismerné. A korai gótika mesterműve számos filmalkotásban megjelenik, festmények témája, Matisse, Chagall és Picasso is megfestette már. A párizsi Notre-Dame-ot, legalább a nevéről vagy egy-egy szép fényképéről szinte lehetetlen nem ismerni – teszi hozzá.
– A franciák erősen kötődnek a katedrálisokhoz. Minden nagyobb városban van legalább egy, és bár a többségük évszázadokkal ezelőtt épült, szerepet játszanak a XXI. századi ember hétköznapjaiban is. Nem csak a keresztényeknek, hanem a többi vallás hívőinek is fontosak, csak mindenkinek másképp.
Nekünk, keresztényeknek egy katedrális a hitünk és a közös múltunk miatt fontos,
nekik pedig azért, mert amíg ezek az épületek állnak, addig ők is jól, nyugalomban és biztonságban élnek. Természetesen minden politikai vagy hitközösségben vannak radikális csoportok, amelyek szerint csak a saját értékeiknek van létjogosultságuk – vélekedik a munkája miatt Budapest és Párizs között ingázó üzletember.
A Notre-Dame felújítása 2019 áprilisában kezdődött, alig néhány nappal a tűzvész előtt.
Építészeti jelentősége miatt Franciaország legkiválóbb szakembereit vonták be a rekonstrukcióba.
A tűzvész után ennek még nagyobb lett a jelentősége, mert Párizs egyik legrégebbi épületét az összeomlás fenyegette. Az eredeti felújítási munkálatok miatt a dóm köré felhúzott állványzat a tűzben megolvadt, az égő fáklyaként a mélybe zuhanó huszártorony beszakította a többnyire még a XIII. században ácsolt tetőszerkezetet, a tető fennmaradó része pedig a tűzben később teljesen megsemmisült. A mélybe zuhanó torony és a tetőzet gerendái az épületben lévő tartóoszlopokat is megrongálták. A nagy hőben a katedrális építőkövei átforrósodtak, majd kihűltek (a tűzoltásban használt víz hatására is), ami miatt törékenyekké váltak.
Az egész világot bejárták azok a drámai felvételek, amelyeket a lángokban álló katedrálisról a tévéstábok élőben sugároztak. Néhány napon belül a Notre-Dame Alapítványának 850 millió euró készpénzadományra kötelezték el magukat jómódú francia és nemzetközi mecénások. Franciaország leggazdagabb embere, a többek között a Christian Dior, Givenchy, Louis Vuitton luxusmárkákat tulajdonló LVMH csoport vezérigazgatója, Bernard Arnault 200 millió euróval támogatja a rekonstrukciót. François Pinault, a Gucci és Yves Saint Laurent márka tulajdonosa egy „szerényebb” összeggel, 100 millió euróval segíti az újjáépítést. De a magánemberektől érkező kisebb átutalások is jelentős értéket képviselnek. – Vannak olyan külföldi adományozók, akik turistaként szerették meg a gótika remekművét, és még ők is
elképzelhetetlennek tartják Franciaországot és Párizst a Miasszonyunk székesegyháza nélkül
– meséli a pénzügyi területen dolgozó párizsi.
Emmanuel Macron is a szívén viseli a párizsi Notre-Dame rekonstrukcióját. A tűz másnapján televíziós beszédben ígérte meg a franciáknak és a világnak, hogy a katedrális régi pompájában tündököl majd a 2024-es párizsi Olimpiai Játékok kezdetére.
A terv ambiciózus, mert a templom felújítása eleve kihívás elé állította az építészeket. A tűzvészt követően azonban a feladat még nehezebbé vált: csak a romok eltakarítása, a megolvadt állványzat lebontása és az épület stabilizálása is másfél évet vett igénybe. A kiélezett szakmai vitára, hogy a székesegyház egyes részeit – különösen a leomlott huszártornyot és a világhírű tölgyfa-tetőszerkezetet – innovatív anyagokkal és kortárs stílusban építsék-e újra, vagy a legutolsó, a világ számára is ismert módon, csak 2020 júliusában került pont. A Francia Kulturális Örökség és Építészet Nemzeti Tanácsa végül Philippe Villeneuve, a katedrális főépítészének a javaslatát hagyta jóvá:
a Notre-Dame-ot az eredeti stílusában és az eredetivel megegyező anyagokkal állítják helyre.
