A szabadlábra helyezés képtelennek tűnő ötlete egy jogi kiskapu miatt merült fel. Anders Breivik a Norvégiában kiszabható legsúlyosabb büntetést, 21 év szabadságvesztést kapta – amely később meghosszabbítható – ám a norvég jog értelmében tíz év letöltése után kétévente kérvényezheti ügye újravizsgálását.
Ha kegyelemre kevés is az esélye, ez azt jelenti, hogy folyamatosan szerepelhet.
Hogy egy tömeggyilkosnak is joga van-e erre, az a politikát is megosztja. Per-Willy Amundsen egykori igazságügyi-miniszter máris bejelentette, hogy törvénymódosítást készítenek elő, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetében eltörölné a kegyelem lehetőségét.
Ellenkező esetben minden évben eljátszanánk ugyanezt a cirkuszt
– érvelt a jobbközép Haladás Párt politikusa. Kezdeményezésüket osztják a konzervatívok is, a baloldal egy része viszont elutasító, mondván minden ember megérdemli a második esélyt, és a norvég büntetésvégrehajtási-rendszer alapja a rehabilitáció.
Abszurd és szánalmas, de a norvég jog alapján őt is úgy kell kezelni, mint bármelyik másik rabot
– mutatott rá Lisbeth Kristine Royneland, aki Utoya nevű lányát veszítette el a vérontásban. Az érintett családokat és túlélőket támogató csoportot vezető nő mégsem változtatna a jogszabályon, mert szerinte egy Breivikre szabott törvény ismét csak rá irányítaná a figyelmet. Márpedig sokan úgy vélik, hogy a terrorista valójában semmi mást nem akar, csak felhajtást.