A nyilatkozatot Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Vera Jourová, az értékekért és az átláthatóságért, Dubravka Suica, a demokráciáért és a demográfiáért, Helena Dalli, az egyenlőségért, valamint Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos írta alá.
A közleményben kiemelték:
Semmi sem indokolhatja ezt a borzalmas, rendkívül súlyos következményekkel járó gyakorlatot, amely romboló hatású a nők és lányok fizikai és mentális egészségére nézve, fertőzéseket, meddőséget és krónikus fájdalmat okozhat. (...) Ez a beavatkozás nők és lányok ezreinek életét és jólétét veszélyezteti, és egyes esetekben akár halálos is lehet
- hívták fel a figyelmet.
A biztosok rámutattak, hogy bár ez a gyakorlat egyre kevesebbszer fordul elő, a koronavírus-járvány lelassította a felszámolás folyamatát. A korlátozó intézkedések idején különösen fontos, hogy az érintettek továbbra is hozzáférjenek a megelőzési, védelmi és gondozási szolgáltatásokhoz - hangsúlyozták.
Közölték, hogy a bizottság átfogó gyermekjogi stratégiát terjesztett elő, amelynek szintén célja, hogy véget vessen a gyermekek elleni erőszaknak, így a női nemi szervek megcsonkításának is. Még az idén a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és megelőzéséről szóló jogalkotási javaslatot is tesz az uniós végrehajtó testület.
A női nemi szervek megcsonkítása világszintű probléma, amely Európában is jelen van
- emlékeztettek a közleményben. Az uniós becslések szerint
csak 13 európai országban 180 000 lányt fenyeget a csonkítás veszélye,
miközben
Európában már 600 000 nő él a brutális csonkítás következményeivel.
MTI
