Jens Stoltenberg főtitkár elmondta, hogy még az év végéig biztonságos kommunikációt lehetővé tévő eszközöket fognak leszállítani az ukrán fegyveres erők számára. Hozzátette, összesen mintegy 40 millió euró értékű felszereléssel támogatják a kelet-európai országot.
Érintette az Oroszország és Ukrajna közötti azovi-tengeri konfliktust is, rámutatva, hogy az része Moszkva destabilizációs tevékenységének.
Oroszországnak azonnali hatállyal el kell engednie az őrizetbe vett tengerészeket és a lefoglalt hajókat, illetve biztosítania kell a szabad hajózást, az azovi-tengeri ukrán kikötők elérését beleértve
- hangsúlyozta.
Stoltenberg emellett ismételten határozottan elítélte a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország által 2014-ben végrehajtott illegális bekebelezését.
Petro Porosenko ukrán elnök hadifogolynak nevezte az oroszok által lefoglalt hajók legénységét. Oroszországnak nincs joghatósága a 24 ukrán katona felett. Ezt a genfi egyezmény is megerősíti
- szögezte le.
Az európai uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján várhatóan támogatásokat fognak bejelenteni az azovi-tengeri konfliktus által érintett ukrajnai területek számára, de Oroszországgal szembeni újabb szankciók elrendelése nem várható.
November 25-én az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoros közelében, a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalta őket, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken, a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét és a kétoldalú megállapodásokat is. A nyugati országok zöme is agresszióval vádolja Oroszországot. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy provokáció történt, az ukrán hajók megsértették Oroszország területi vizeit.
