Bukarest csatlakozását tavaly az osztrák és holland vétó akadályozta meg. A 2024-es magyar uniós elnökség viszont céljai között tartja a csatlakozást.
"2024 júliustól az Európai Unióban magyar elnökség lesz és a programunk kiemelt célja elérni Románia schengeni tagságát" - ezt még Orbán Viktor mondta szombaton Tusnádfürdőn.
Ennek teljesüléséhez a románoknak elsősorban Hollandiát és Ausztriát kell megnyerni maguknak. Bécs és Hága volt ugyanis az, amely tavaly ősszel megakadályozta, hogy a románok és a bolgárok belépjenek az övezetbe. Így akkor csak Horvátországgal bővült a határellenőrzés nélküli zóna. A holland parlament tavaly még egy olyan indítványt is elfogadott, amiben felszólította Mark Rutte kormányát, hogy „ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket a schengeni kérdésben Románia vagy Bulgária esetében” – vagyis ne adjon ígérvényt a két országnak.
Az idén ősszel távozó holland kormányfő többször megismételte, hogy a szigorú határőrizet, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása esetén adnának zöld lámpát Romániának és Bulgáriának. A másik meggyőzendő tag Ausztria, ahol az elmúlt szűk évtized nyugati, fősodratú, megengedő kommunikációja után mostanra jöttek rá, hogy lassan kezelhetetlenné válik a bevándorlók okozta társadalmi feszültség. Bécs éppen azért vétózta meg Románia csatlakozását, mert nem látja biztosítottnak, hogy Bukarest meg tudja védeni az Unió új schengeni határait.
Karl Nehammer kancellár az utóbbi hónapokban már politikájának középpontjába tette az illegális migráció elleni küzdelmet. Kérdés, eloszlathatja e fenntartásait Románia csatlakozása kapcsán, hogy az Európai Bizottság szerint Bukarest készen áll a csatlakozásra.
Ausztria továbbra is attól tart, hogy sem Románia, sem Bulgária nem képes féken tartani az illegális bevándorlást. Nyugati szomszédunknál ugyanis egy év alatt megháromszorozódott a benyújtott menedékkérelmek száma.
Fotó: AFP/Segesvári Csaba
