A román képviselőház módosította a 2013/165-ös restitúciós törvényt, amely alapján a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanok egykori tulajdonosai kárpótlásért folyamodhatnak. A módosított jogszabály biztosítja, hogy a kárpótlásért folyamodókat ne az ingatlanok 2013-as értékén kárpótolják, hanem a visszaszolgáltatást előíró határozat időpontjában érvényes közjegyzői becslés alapján. Eddig a jogszabály a 2013-as ingatlanértékeket vette alapul, így az igénylőknek sokszor az ingatlan piaci értékén aluli kárpótlást ítéltek meg.
Egy másik módosító indítvány szerint ezentúl az államnak kell bizonyítania, hogy nem erőszakkal államosított egy ingatlant, és amennyiben ezt nem tudja megtenni, az ingatlan tulajdonjoga az elkobzás előtti tulajdonost illeti meg. Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese kifejtette: erre azért volt szükség, mert eddig az egykori tulajdonosoknak kellett bizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erőszakkal fosztotta meg őket tulajdonuktól, viszont ezt sok esetben lehetetlen volt bizonyítani.
A román szenátus az oktatás területén is elfogadott több módosító indítványt, ezek közül több a magyar nyelvű oktatást érinti. Az RMDSZ közlése szerint ezentúl szórványvidéken és vidéki iskolákban már tíz diákkal is indulhat magyar tannyelvű osztály, eddig tizenkettőre volt szükség. Az indítvány kötelezővé teszi, hogy a vegyes tannyelvű iskolákban a nemzeti kisebbségeknek számarányuknak megfelelően kell jelen lenniük az oktatási intézmény vezetőségi tanácsában.
A törvénymódosítás emellett arra kötelez minden egyetemet, hogy biztosítson anyanyelvű felvételit azoknak a diákoknak, akik a középiskolát nem románul, hanem anyanyelvükön végezték. Ezt olyan egyetemeknek is biztosítaniuk kell, amelyek kizárólag román nyelven biztosítanak képzést. Ez a gyakorlat eddig is létezett, de az egyetemek maguk dönthették el, hogy elfogadják-e a diákok anyanyelvű felvételiztetésre vonatkozó kérését.
Mindkét törvénymódosítást ki kell még hirdetnie Klaus Iohannis elnöknek ahhoz, hogy hatályba lépjenek.
MTI
