A Magyar Nemzet a Századvég friss közvélemény-kutatásának eredményeit szemlézte.
Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.
Kiindulópontként hangsúlyoznunk kell, hogy a magyarok az orosz–ukrán háború kirobbanásának és elhúzódásának okaiként nagyhatalmi érdekek ütközését, illetve az Egyesült Államok és Oroszország kompromisszumképtelenségét látják – írja a Századvég. Ennek megfelelően a megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) úgy gondolja, hogy a fegyveres konfliktusban nagyhatalmak (az USA és Oroszország) gazdasági és katonai érdekei ütköznek, valamint azért nincs béke, mivel egyik fél sem hajlandó engedni.
Emmanuel Macron – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – a közelmúltban több alkalommal is sugalmazta európai szárazföldi csapatok ukrajnai bevetésének szükségességét. A francia elnök háborúpárti víziója nyomán a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis leszögezte, hogy „nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját”, míg Petr Pavel cseh elnök támogatná azokat a megbeszéléseket, amelyek egy esetleges ukrajnai katonai jelenlétről szólnának. Ezen felül Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter „üdvözölte” Macron háborús felvetését, hozzátéve, hogy „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen”, továbbá Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a francia elnök – háborúpárti megszólalásával – pusztán „nyilvánosan elismerte a nyilvánvalót”, amely annak felismerésére fogja sarkallni Európát, hogy „többet kell tennie” Ukrajnáért.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: MTI/AP
