Amíg Ukrajna nem adja fel a magyar kisebbség jogainak csorbítását, addig Magyarország nem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Szijjártó Péter hozzátette: bár megértik Kijev helyzetét a Kercsi-szorosban történt akció után.
„Mindaddig, amíg az ukránok nem változtatnak a kisebbségekkel kapcsolatos politikájukon, addig Magyarország sem fog változtatni azon a döntésén, hogy vétózza a NATO–Ukrajna bizottsági üléseket. A szövetségesek folyamatosan nyomást gyakorolnak ránk annak érdekében, hogy ezt az álláspontunkat adjuk fel. De ha ezt megtennénk, akkor nem lenne más erőforrásunk arra, hogy a magyar nemzeti közösség érdekében fel tudjunk lépni. Ezért a mai napon nem került sor a NATO–Ukrajna bizottsági ülésre, hanem az ukrajnai és georgiai külügyminiszter együttes meghívásával a regionális biztonság helyzetét tekintettük át” – mondta.
Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalásokat folytatott a macedón külügyminiszterrel is. Elmondta: a Gruevszki-ügy a kormánytól független hatóság hatásköre, így a Magyarországon menedékjogot kapott, hazájában elítélt volt miniszterelnök kiadatása is a kormánytól független hatóság intézi. Magyarország és Macedónia kapcsolatát azonban ez nem változtatja meg.
„Megerősítettem azt, hogy a politikai együttműködésünket az eddigieknek megfelelően kívánjuk fenntartani és tovább erősíteni” – tette hozzá a külügyminiszter.
A külügyminiszteri tanácskozáson Szijjártó Péter visszautalt az amerikai elnöknek az előző NATO-csúcson tett kijelentésére, mely szerint az európai uniós tagállamok nem járulnak hozzá elegendő mértékben a NATO védelmi kiadásaihoz. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a következő évben induló magyar haderőfejlesztési program segítségével Magyarország már a tervezett céldátum, azaz 2024 előtt előtt eléri a kötelező, GDP-arányosan 2 százalékos hozzájárulás mértékét.