Nagy érdeklődés övezi a müncheni biztonságpolitikai konferenciát. A tüntetők is jó alkalomnak gondolták a tanácskozást arra, hogy hangot adjanak ellenérzéseiknek.
Ez a konferencia sem a békéről, sem a biztonságról nem szól, sokkal inkább arról vitatkoznak itt, hogyan védjék meg katonai érdekeiket. Minden olyanról szól, amit mi nem akarunk - mondta az egyik tüntető.
Az utóbbi években a közvélemény manipulálása kapcsán többször szóba került Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója is felszólalt a konferencián. Felmérésekre hivatkozva azt bizonygatta, hogy nem a közösségi média miatt válnak megosztottá a társadalmak, nem a közösségi média miatt csökken az emberekhez eljutó hírek és vélemények sokszínűsége.
Egyúttal azt sürgette, hogy tovább szabályozzák az internetet világát.
"Úgy gondolom, hogy legalább négy olyan területen szükséges a szigorítás, ami a cégünket is érinti. Ez a választások és a politikai viták széles köre, a tartalmak ellenőrzése, a felhasználók adatainak biztonsága és az adatok hordozhatósága"
- magyarázta Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója.
Münchenben magyarázatot vártak a legnagyobb német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió napokban lemondott vezetőjétől is, hogy mikor oldódik meg a távozásával kialakult német belpolitikai válság, mert az az egész Európai Uniót bizonytalansággal fenyegeti, Németország meghatározó jelentősége miatt.
Az Angela Merkel kancellár szövetségesének tartott Annegret Kamp-Karrenbauer azt hangsúlyozta, hogy pártja minél előbb meg akarja találni az új vezetőjét. Erre sajtóhírek szerint ő maga fog javaslatot tenni, még ebben a hónapban.
Csökkentené a menedékkérők befogadásától elzárkózó tagállamok uniós támogatását a német CDU egyik lehetséges elnökjelöltje
Csökkenteni kellene a menedékkérők befogadásától elzárkózó európai uniós (EU-) tagállamok közösségi támogatását - mondta vasárnap az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) Armin Laschet, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik lehetséges elnökjelöltjeként tartanak számon.
A politikus a konferencia egy panelbeszélgetésén a jogállamiság elveinek tisztelete és az EU-s támogatások kifizetése összekapcsolásának ügyéről szólva kiemelte: nem újdonság, hogy bizonyos szabályok megsértéséért büntetés jár a tagállamoknak, és ezt a megoldást újabb területekre is ki kell terjeszteni.
Ilyen terület a menekültüggyel kapcsolatos tagállamok közötti szolidaritás - tette hozzá. Kifejtette: a nem teljes egyetértés mellett, hanem többségi döntéssel bevezetett menedékkérő-elosztási mechanizmusról kiderült, hogy "nem működik", mert nem lehet ráerőszakolni a többiekétől merőben eltérő hagyományokkal rendelkező országokra.
Azonban a kérdést meg lehet közelíteni a szolidaritás felől is, és rá lehet mutatni, hogy nem szabad magukra hagyni a menekültügy terheit leginkább viselő déli tagállamokat, köztük Görögországot. Így be lehetne vezetni, hogy a menedékkérők befogadásától elzárkózó tagállamoknak kevesebb közösségi támogatás jár, ami világossá tenné, hogy "a szolidaritás kifizetődő" - mondta Armin Laschet.
Vera Jourova, az európai értékekért és átláthatóságért felelős európai uniós biztos hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletét nemcsak a kohéziós támogatások kifizetésénél kell vizsgálni, hanem az EU-s költségvetés összes többi fejezeténél is.
Annalena Baerbock, a német ellenzéki Zöldek társelnöke egyebek mellett kiemelte, hogy a jogállamiságot valamennyi tagországban egyformán, azonos mércével kell vizsgálni.
Andrej Plenković horvát és Ludovic Orban román kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a lehető legpontosabban rögzíteni kell az ilyen vizsgálatok szabályait és lehetséges következményeit. A román miniszterelnök a többi között arról is szólt, hogy nem létezik illiberális demokrácia, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia.
Magyar kutatót díjaztak a világ legrangosabb biztonságpolitikai konferenciáján
Feltörték az olimpiai játékok és a NOB Twitter-fiókját
Hír TV
