Politikai elfogultság jellemezte a Bizottság 2020-as jogállamisági megállapításait
Bevezetésként fontos felidézni Brüsszel tavalyi évben tett megállapításait a magyar jogállamiság helyzetéről, a 2020-as jelentés tartalma és összeállításának körülményei ugyanis több aggályt is felvetnek. Egyrészt a dokumentumhoz csatolt 156 lábjegyzetes hivatkozás közül mindössze négy utalt Magyarország Kormányának a jelentéshez adott tájékoztatására (a dokumentum négy fejezete közül kettő egyáltalán nem is tartalmazza e forrást), míg az egyes nem kormányzati szervezetek észrevételeit 14 alkalommal említi a Bizottság. Nem szabad elfelejteni, hogy ez utóbbi NGO-k tekintélyes része – választói legitimáció hiányában – rendszeresen politikai alapon kritizálja a magyar kormányzat munkáját, így feltételezhető, hogy esetükben a politikai motivációk felülírták a szakmai szempontok figyelembevételének elsődlegességét. Másfelől a szöveg több olyan politikai színezetű kijelentést tartalmaz, melyek pontos forrása, illetve megállapításuk körülményei nem ismertek. További érdekesség, hogy az Európai Bizottság által felkeresett nem kormányzati szervezetek között ugyan találhatunk külföldről, részben a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott NGO-kat (többek között Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Amnesty International Magyarország), ezzel szemben konzervatív civil szervezetek megállapításaira nem támaszkodott a jelentés. Látható tehát, hogy Brüsszel a 2020-as jogállamisági jelentés összeállításánál – a kiegyensúlyozottság biztosítása helyett – arra törekedett, hogy a körülmények mesterséges alakításával bizonyosan Magyarországot elítélő dokumentum szülessen.
Brüsszeli kereszttűzben a gyermekvédelmi törvény
Több jel is arra utal, hogy az Európai Bizottság 2021-ben a tavalyi évben alkalmazott gyakorlatát kívánja folytatni. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Transparency International Magyarország idén is részt vett a Bizottsággal folytatott konzultációban, beadványukban pedig kiemelték, hogy „2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon”. Figyelembe véve, hogy a brüsszeli testület a 2019-es évről szóló, 2020-ban közzétett jelentésében nagy mértékben támaszkodott az említett szervezetek megállapításaira, borítékolható, hogy idén is hasonlóan fog eljárni.
Tovább árnyalja a képet, hogy Brüsszel politikai vitában áll hazánkkal a gyermekvédelmi szabályok friss módosítása miatt, amely újabb löketet adhat a Bizottságnak arra, hogy politikai célokra használja a készülő jogállamisági jelentést Magyarország ellen. Huán Fernando Lopez Ágilár, a brüsszeli LIBE Bizottság elnöke kijelentette, hogy „nem hisszük, hogy a homoszexualitás fenyegetést jelentene a gyerekek számára”, míg Iratxe García Pérez, a Szocialisták és Demokraták Progresszív szövetségének elnöke úgy látta „az LMBTQ nagyon kényes kérdés számunkra. Nem fogadhatjuk el, hogy az Európai Unió bizonyos tagországai ne tartsák tiszteletben ezeket az értékeket”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyenteljesnek nevezte a szóban forgó jogi rendelkezéseket, valamint ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek azért, hogy a magyar vezetés módosítsa az "LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt".
A gyermek érdeke az elsődleges szempont
Az uniós vezetők hozzáállása a magyar gyermekvédelmi jogszabályhoz kevésbé meglepő annak tükrében, hogy Brüsszel több alkalommal is hitet tett az LMBTQ-életforma – akár gyermekeket is érintő – népszerűsítése mellett. Az Európai Bizottság anyagi támogatását is élvező Transgender Europe nevű NGO 2014 óta kampányt folytat a transzneműség jogi elismeréséért, melynek keretében ösztönzik, hogy minden nyílt vagy rejtett korhatár kerüljön eltávolításra a nem jogi elismerésének folyamatából. A szervezet tehát megnyitná a nemváltás útját a 18 év alatti fiatalok számára is. Elgondolkodtató továbbá, hogy a Magyar LMBTQI Szövetség által indított, kifejezetten a középiskolás korosztályt megcélzó szivarvanyszakkor.hu honlap szintén az Európai Bizottság finanszírozásával valósult meg.
Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy a gyermekek védelmét széles körű hazai, európai, illetve nemzetközi jogi keretrendszer védi, melynek hatékonyabb érvényesülését segíti elő a júniusi jogszabály-változtatás. Ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott, a Magyarország által 1991-ben ratifikált, a Gyermek jogairól szóló new yorki egyezmény rögzíti, hogy a részes államok „elősegítik a gyermek jólétére ártalmas információk és anyagok elleni védelmét megfelelően szolgáló irányelvek kidolgozását”. Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy „a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”, továbbá „a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie”. Ezen felül Magyarország Alaptörvénye szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”, valamint „a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést”. Másképpen fogalmazva a jogrendszer kiemelt figyelmet fordít a gyermekek jogainak érvényesítésére, és az alkotmányos szabályozás nem állami, gazdasági, illetve civil szereplők, hanem a szülők kezébe adja a gyermeknevelés módjával kapcsolatos irányok megválasztásának jogát és kötelességét.
Összegezve elmondható, hogy – az esetleges brüsszeli támadások ellenére –Magyarország, mint az Európai Unió szuverén tagállama, jogosan formálhat igény arra, hogy biztosítsa azokat a jogi feltételeket, amelyek lehetővé teszik a magyar szülők gyermeknevelési elveinek maradéktalan érvényesülését, illetve a gyermekek zavartalan fejlődését. A 18 év feletti polgárok – így természetesen a különböző szexuális kisebbséghez tartozók is – a hatályos jogszabályok tiszteletben tartásával saját elveiknek és akaratuknak megfelelően élhetik életüket Magyarországon. Az LMBTQ-aktivizmus azonban nem vezethet a gyermekek szellemi, erkölcsi fejlődéséhez fűződő jogainak sérüléséhez.
Fotó:
Századvég Alapítvány
