Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk. Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.
- jelentette ki a francia elnök még február végén. Akkor még nem tudta, hogy szavai egy háborús pszichózist fognak elindítani. Ugyanis Emmanuel Macron nézetéhez hamar csatlakozott az Európai Bizottság Elnöke.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament február végi plenáris ülésén kilátásba helyezte egy kijevi székhelyű iroda felállítását és közös hadi beszerzéseket Ukrajna számára.
De a NATO főtitkára is sürgette akkor Ukrajna további támogatását.
"A NATO-szövetségesek nem látják el Ukrajnát elegendő lőszerrel, és ennek nap mint nap következményei vannak a harctéren. Az, hogy az oroszok minden nap képesek túlerőltetni az ukránokat, természetesen hatalmas kihívást jelent, és ez az egyik oka annak, hogy az oroszok az elmúlt hetekben és hónapokban képesek voltak némi előretörést elérni a csatatéren." - jelentette ki Jens Stoltenberg.
A lengyel elnök is hasonló állásponton van. Sőt Andrzej Duda bejelentette, Varsó készen áll, hogy atomfegyvert telepítsenek országa területén, a Nuclear Sharing NATO-program keretén belül.
A bejelentésre a Kreml azonnal reagált. Mint fogalmaztak, az orosz hadsereg elemezni fogja Lengyelországnak az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek befogadására irányuló lépéseit.
"A katonaság természetesen elemzi a helyzetet abban az esetben, ha ezek a tervek megvalósulnak. Mindenesetre minden szükséges lépést megtesznek, minden kölcsönös lépést, hogy biztosítsák biztonságunkat" -jelentette ki a Kreml szóvivője.
A magyar álláspont a háború kitörése óta változatlan. Magyarország nem küld életkiontásra alkalmas eszközöket, nem küld katonákat, csak humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország több mint két éve következetes: A béke pártján áll.
