2021. május 7.,
péntek, Gizella napja

A Fehér Ház ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát

MTI

2020. május 21., csütörtök 07:01

Ártalmas tevékenységgel vádolja Kínát az amerikai Fehér Ház szerda este nyilvánosságra került jelentése.

A 20 oldalas dokumentum - az amerikai közszolgálati rádió (NPR) és a The New York Times című lap által idézett, neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő értékelése szerint - nem jelez elmozdulást a jelenlegi amerikai kormányzat Kínával kapcsolatos politikájában. A jelentés a tisztségviselő szerint inkább összefoglalja az amerikai álláspontot, legyen szó Kína Washington szerint "ragadozó" gazdaságpolitikájáról, katonai fejlesztéseiről, dezinformációs kampányairól, vagy az emberi jogi kérdésekben képviselt álláspontjáról.

A jelentés - utalva az amerikai-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételére - leszögezi, hogy több mint 40 év múltán nyilvánvalóvá vált, "a korábbi amerikai megközelítés alábecsülte a Kínai Kommunista Párt elszántságát a gazdasági és politikai reformok kikényszerítésére Kínában". Majd megállapítja, hogy az elmúlt két évtizedben a reformok lelassultak, megálltak, vagy visszájukra fordultak.

Kiderül az összeállításból az is: az amerikai kormányzatot nem érdekli, hogy "szimbolikus vagy látványos" diplomáciai lépésekkel kötelezze el magát Peking mellett. "Amennyiben a csöndes diplomácia haszontalannak bizonyul, az Egyesült Államok megnöveli a nyilvános nyomásgyakorlást Kínára" - olvasható az összefoglaló elemzésben.

A dokumentum megemlíti, hogy Kína csak üres ígéreteket tett "ragadozó" gazdasági gyakorlata megszüntetésére, és az is csupán ígéret maradt, hogy felhagy a Washington szerint kormányzati irányítással végrehajtott kibertámadásokkal, amelyek során ipari-technológiai titkokat igyekeznek eltulajdonítani.

Kitér az elemzés arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök kormányzata idején a kínai tisztségviselők leszámoltak a politikai ellenzékkel, bloggerekkel csakúgy, mint aktivistákkal vagy jogászokkal. Ezen kívül szigorú cenzúrát vezettek be, nemcsak a sajtóban, hanem egyetemeken, nem kormányzati szervezeteknél és az üzleti szférában is. A másként gondolkodónak tartott embereket önkényesen elhurcolják, fogva tartják, megkínozzák - állítja az amerikai külügyi dokumentum.

Még a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt, szerdai sajtókonferenciáján Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője úgy fogalmazott: "a jelenlegi világjárványra összpontosító média elmulasztja észrevenni azt az összképet, amelyet a Kínai Kommunista Párt mutat".

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kínát "1949 óta brutális önkényuralmi rendszer, kommunista rezsim" irányítja. Emlékeztetett: az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül úgy gondolták, "ez a rezsim a kereskedelem, a tudományos csereprogramok vagy a diplomácia révén egyre inkább olyanná fog válni, mint mi. De nem ez történt". Mint mondta, Washington "nagyon alábecsülte, hogy Peking milyen mértékben ellenséges a szabad nemzetekkel" akár ideológiailag, akár politikailag. "Az egész világ most ébred rá erre" - tette hozzá. Szerdán az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy fejlett torpedók eladását hagyta jóvá Tajvannak: a 180 millió dolláros üzlet keretében nehéz torpedókat, cserealkatrészeket, teszt berendezéseket szállítanak Tajpejbe, a hivatalos közleményben szereplő indoklás szerint "a politikai stabilitás, a katonai egyensúly és a térség gazdasági fejlődése érdekében".

Meghaladja 94 ezret a járvány halálos áldozatok száma

Az Egyesült Államokban szerda estig már 94 ezer fölé emelkedett az új típusú koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma, és több mint másfélmillió fertőzöttet tartottak számon a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház adatai szerint. 

Közben szerdán az Egyesült Államok mind az 50 államában legalább részlegesen ugyan, de újraindították a mindennapi életet. Éttermek, kávézók, kis üzletek nyitottak ki, továbbra is betartva azonban a társadalmi távolságtartásra és a szájmaszk viselésére előírt szabályokat.

A Johns Hopkins adatai szerint 18 államban legalább 10 százalékkal emelkedett az újonnan regisztrált fertőzöttek aránya, 17 államban ez a szám csökkent, a többiben pedig stagnált az új fertőzöttek és a kórházban kezeltek száma.  

A járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) még kedden este 60 oldalas részletes útmutatást adott ki arról, hogyan érdemes újranyitni éttermeket, boltokat, iskolákat, óvodákat. A könyvecskében az egészségügyi szakemberek azt tanácsolták, hogy akkor induljon újra az élet, miután már két héten keresztül folyamatosan csökkent az új fertőzöttek száma.

Az egyes államok egymástól eltérő ritmusban indultak vagy indulnak újra.

Nyilatkozataik szerint a kormányzók mindenütt a helyi járványügyi helyzethez igazodva, a lakosság egészségének biztonságát szem előtt tartva indítják újra a gazdasági életet. Georgiában és Texasban például rohamléptekkel éled fel minden, míg más tagállamok a lassabb és óvatosabb megoldásokat választják.

Alaszkában és Iowában a kormányzó szerdán bejelentette: a héten pénteken megindul a gazdasági élet, és reggeltől ismét nyitva lesznek a templomok, múzeumok, könyvtárak, fitnesztermek. Mike Dunleavy alaszkai kormányzó irodája szerdán jelezte, hogy Alaszka azon kevés állam közé tartozik, ahol április közepe óta folyamatosan egy számjegyű az újonnan regisztrált fertőzöttek aránya, e hét hétfőjétől pedig egyáltalán nem diagnosztizáltak vírusfertőzöttet.

Iowában Kim Reynolds kormányzó szerdán bejelentette, hogy péntektől megnyitják a mozikat, színházakat, múzeumokat, uszodákat, és lehet már tartani esküvőket is. Az éttermeket és a sportlétesítményeket azonban május végétől nyitják ki. Iowában kedden 212 új fertőzöttet regisztráltak, de a kormányzói hivatal adatai szerint ez a szám egy hét óta folyamatosan csökken.

New York államból és Marylandből viszont azt jelezték, hogy továbbra is emelkedik az új betegek száma. Szerdán egyetlen nap alatt több mint 1500 amerikai hunyt el az új típusú koronavírus okozta Covid-19-betegségben.

A Politico című lap szerdán este közzétett értesülései szerint a szövetségi kormányzat azt tervezi, hogy július elsejéig meghosszabbítja a Nemzeti Gárda 40 ezer tagjának megbízatását a járványellenes küzdelemben. A hosszabbítás azt is jelenti, hogy a gárda több ezer tagja számára könnyebb lesz akár oktatási segélyért, akár szövetségi nyugdíjért folyamodni. Szerdán több törvényhozó levélben kérte Donald Trump elnököt a hosszabbítás engedélyezésére, arra hivatkozva, hogy a gárda tagjainak munkája nélkülözhetetlen: élelmiszert szállítanak ki időseknek, részt vesznek a vírusteszteket végző állomások munkájában és az idősotthonok fertőtlenítésében.

 

MTI