A szakadó hó ellenére tízezrek ünnepelték Teheránban az iráni iszlám forradalom győzelmének 40. évfordulóját. Február 11-e a zárónapja a Hajnal 10 napja névre keresztelt ünnepségsorozatnak. Ezen a napon omlott össze 1979-ben az amerikaiak által támogatott sah utolsó kormánya, miután hadsereg is semlegesnek nyilvánította magát. Az Iráni Iszlám köztársaságot hetekkel később, április 1-jén kiáltották ki, decemberben pedig életbe lépett az új alkotmány, amely szerint a száműzetésből visszatért Khomeini ajatolláh lett a legfőbb vezető, a fegyveres erők feje, a vallás legfőbb értelmezője, a törvények forrása.
Ünnepi beszédében a Szabadság téren, a mostani iráni elnök a fegyverkezés folytatását ígérte. „Soha nem kértünk, és nem is fogunk engedélyt kérni a különböző típusú rakéta kifejlesztéséhez. Tovább megyünk ezen az úton, fejlesztjük a katonai erőnket” – fogalmazott beszédében Haszan Róháni.
A perzsa állammal 2015-ben kötöttek atomszerződést a nyugati államok, hogy korlátozza atomprogramját, cserébe a nemzetközi szankciók felfüggesztéséért. De a Donald Trump vezette amerikai kormány tavaly kilépett az egyezségből, és visszaállította a szankciókat Teheránnal szemben. Az Egyesült Államok szerint az egyezmény továbbra is lehetővé teszi, hogy Irán uránt dúsítson, amely veszélyt jelent a legfontosabb térségbeli szövetségesére, Izraelre.
„Az iráni népnek vannak és lesznek is gazdasági nehézségei a szankciók miatt, de egymást segítve leküzdjük a problémákat” – tette hozzá Róháni.
Az iráni Forradalmi Gárda dacolva a nemzetközi követelésekkel bírálatokkal, legutóbb múlt csütörtökön mutatott be egy ezer kilométeres, nagy hatótávolságú új ballisztikus rakétát, valamint egy földalatti rakétagyárat. Washington szerint az újabb rakétateszt sérti az ENSZ BT határozatát.
