Végső jelentésükben az AÁSZ szakértői az írják, hogy az a tíz százalékos különbség, amellyel Morales első fordulós győzelmet aratott a választáson, "eltörpül a kimutatott manipulációkhoz és csalásokhoz képest".
"Az összegyűjtött súlyos bizonyítékok alapján megállapítható, hogy szándékos műveletek sorozatát hajtották végre a választói akarat meghamisítása céljával" - fogalmaznak a szakértők, akik szerint a hatóságok egyebek mellett egy rejtett számítógépes szerver segítségével módosították az eredményeket Morales javára.
A dél-amerikai országban hat hete tartott választás első részeredményei még azt mutatták, hogy a szabályok alapján második fordulót kell tartani, a több mint 20 órával később közzétett új eredmények ezzel szemben már a posztért negyedszerre induló, karizmatikus baloldali elnök fölényes győzelméről szóltak, ami gyanút keltett az ellenzékben és a nemzetközi megfigyelők között.
Öt nappal később a legfelsőbb választási bíróság hivatalosan is bejelentette, hogy a hivatalban lévő elnök a szavazatok 47,08 százalékát szerezte meg, ami biztosította számára az első fordulós győzelmet jelentő több mint 10 százalékos előnyt riválisával szemben.
Az Észak- és Dél-Amerika, valamint a karib-tengeri térség 35 országát tömörítő AÁSZ már akkor "aggodalmának" és "meglepetésének" adott hangot az eredmények megmagyarázhatatlan alakulása miatt, majd október 30-án bejelentette, hogy átfogó vizsgálatot kezd az ügyben.
A bolíviai elnökválasztás vitatott eredménye országszerte erőszakos tüntetéseket váltott ki, amelyekben 33 ember halt meg, több százan pedig megsebesültek.
Az utca nyomására, s miután a hadsereg és a rendőrség is megvonta tőle támogatását, Evo Morales, az ország első indián származású elnöke november 10-én lemondott és Mexikóba menekült, azt állítva, hogy államcsíny áldozata lett.
MTI
