Sokkoló, aggasztó, szégyenteljes – leginkább ezekkel a szavakkal reagált a világ a Capitolium múlt szerdai, öt halálos áldozatot követelő ostromára. Abban nagyjából az összes elemző egyetért, hogy az amerikai törvényhozás épülete elleni erőszak szimbolikus jelentőségű, az egész világot bejárt képsorok következtében pedig alaposan megingott az embereknek az amerikai politikai intézményrendszerbe vetett hite, arról ugyanakkor egyetlen szót sem ejt a nyugati média, hogy az elmúlt évtizedekben is érte hasonló támadás az amerikai demokrácia egyik jelképét – méghozzá a manapság a Black Lives Matter hálózatát pénzelő szervezet igazgatótanácsának alelnöke jóvoltából.
Amerika első női terroristái csak figyelmeztetésnek szánták a bombát
1983. november 7-én például bomba is robbant a Capitolium szenátusi szárnyának második emeletén. Az épület ezen része akkoriban szinte teljesen elhagyatott volt, így a nagy erejű detonáció következtében senki nem sérült meg, az épületben azonban jelentős károk keletkeztek; ezek összege meghaladta a 250 ezer dollárt (74 millió forint).
A támadást öt év rendkívül alapos nyomozás követte, amelynek következtében végül a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei 1988 májusában letartóztatták a Fegyveres Ellenállási Egység (ARU) nevű radikális baloldali mozgalom hét tagját: Marilyn Jean Buckot, Linda Sue Evans-t, Timothy Blunkot, Alan Berkmant, Laura Whitehorn-t, Elizabeth Ann Duke-ot és Susan Rosenberget.
Közülük is a legismertebb Susan Rosenberg, aki aktívan tevékenykedett a Weather Underground Organization (WUO) nevű radikális baloldali szervezetben is, amelynek az FBI szerint az 1974-ben megfogalmazott célja az volt, hogy „forradalmi pártot hozzon létre az amerikai imperializmus megdöntéséének céljával. A WUO tagjaiból jött létre a Május 19 nevű (M19CO), kommunista elveket valló forradalmi terrorszervezet is, amihez Susan Rosenberg szintén több szálon kapcsolódott. Utóbbit az FBI egy korábbi jelentése olyan csoportként írta le, amely
„nyíltan szorgalmazta az amerikai kormány fegyveres úton történő, erőszak alkalmazásával való megdöntését”.
Az M19CO egyébként az első olyan terrorszervezet volt az Egyesült Államokban, amelyet nem csak teljes egészében nők irányítottak, de a robbantásos merényletek kivitelezését is nők tervezték meg. Az 1983-as Capitolium robbantás után a szervezet az amerikai Nemzeti Közszolgálati Rádiónak küldött üzenetében az alábbi sorokkal vállalta magára a terrorcselekményt:
Ma este lebombáztuk az Egyesült Államok Capitoliumát. A támadásban senki nem halt meg és senki nem sérült meg, az ARU ugyanakkor egyértelművé tette, hogy halálos cselekményt fontolgatott. Támadásunkat szándékosan az imperialista uralom intézményeire irányítottuk, nem pedig az uralkodó osztály és a kormány egyes tagjaira. Jelenleg egyiküket sem akartuk megölni. De az életük nem szent, és a kezükhöz milliók vére tapadt.
Az M19CO nyíltan támogatást nyújtott a 1970 és 1981 között tevékenykedő Fekete Felszabadítási Hadsereg (BLA) egyik militáns csoportjának is, amely páncélozott teherautókat rabolt ki és kormányzati épületek bombázásában vett részt, Amerika első női terrorszervezete azonban attól sem riadt.
Nem mellesleg pedig merényletet akartak elkövetni Henry Kissinger Nobel-békedíjas diplomata és politikus, Richard Nixon adminisztrációjának külügyminisztere ellen.
Susan Rosenberg hálával tartozik a demokratáknak
Susan Rosenberget az 1960-as és 1970-es évek legkeresettebb radikális terroristájává nőtte ki magát. 29 éves korára az FBI legkeresettebb személyeinek listáján is az élen szerepelt, majd 1984-ben kapták el akkor, amikor a kocsijából New Jersey-ben több száz font (1 font nagyjából fél kilogramm) dinamitot, géppuskát és egyéb fegyvereket rakodott ki.
Ezért 54 év börtönre ítélték, de ebből csak 16 évet töltött börtönben ténylegesen, ugyanis Bill Clinton – hivatali idejének utolsó napján – elnöki kegyelmet adott neki (és a M19CO többi kulcsfigurájának), így 2001-ben szabadlábra helyezték.
A Black Lives Matter mozgalom sehol nem lenne nélküle
Szabadulása után az Amerikai Zsidó Világszolgálat kommunikációs igazgatójaként szolgált, mielőtt a Thousand Currents nevű baloldali szervezethez csatlakozott volna, amelynek jelenleg az alelnöki székében ül. A nonprofit szervezetet még 1985-ben alapították, mai nevét azonban csupán 2016-ban vette fel (korábbi nevén: IDEX). Elsődleges feladata, hogy támogatói tőkét osszon tovább különböző szervezeteknek, valamint kezelje az ezt igénylő partnereinek az adományait.
Így találta meg őket a Black Lives Matter mozgalom, amely bár 2012-ben jött hivatalosan létre, 2016-ig nem alapítványként működött, így a szervezet adományokat sem gyűjthetett.
2016-ban viszont a Thousand Currents segítségével, az ő egyik támogatójuktól, a W.K. Kellogg Alapítványtól, rögtön kapott is egy 900 000 dolláros támogatást. Ekkor Delaware államban regisztráltatta magát „Black Lives Matter Global Network Foundation, Inc.” néven.
A teljes cikk ITT olvasható.
