Allahu Akbar!
Ez a rövid, de annál jelentőségteljesebb felkiáltás volt a 2020-as esztendő egyik leggyakrabban használt mondata egy nemzetközi felmérés szerint. Nem véletlenül: az elmúlt évekhez hasonlóan idén is az iszlamista terrortámadások tették ki a merényletek csaknem 80 százalékát.
Az egész évet nézve világszerte több száz véres atrocitásra került sor, és mintegy 50-re tehető a súlyos terrorcselekmények száma. Ezek nagy részét Afrikában, Ázsiában és Európában követték el. Az amerikai földrészen öt jelentős bűnesetet jegyeztek fel, Ausztráliából pedig idén egyet sem. Ami sok esetben közös a támadásokban, hogy szinte valamennyi eset vallási és politikai okokra vezethető vissza.
Az afrikai kontinensen aktív Boko Haram, illetve Al-Shabaab dzsihadista szervezetek követték el a legtöbb mészárlást, több száz áldozatot követelve.
Az ázsiai országokat is számos terrorcselekmény rázta meg. Jemenben a húszi lázadók, Afganisztában a kormányellenes tálibok voltak elsősorban aktívak, de a térség számos államában tevékenykedő Iszlám Állam és egyéb szélsőséges szervezetek is követtek el merényletet.
Az amerikai kontinens egyik legmegrázóbb incidense volt talán, amikor április 19-én Kanadában egy rendőrnek öltözött férfi fél napon át tartó ámokfutása során 22 embert, köztük egy járőrt lőtt agyon, mielőtt a biztonsági szervek végeztek vele. Ez volt az ország történetének legsúlyosabb gyilkosságsorozata.
Európában a keresztények ellen irányultak az atrocitások
Az öreg kontinenst sem kerülte el az erőszak. Európában összesen 11 komolyabb incidens történt. A támadások közül 7 bizonyítottan iszlamista eredetű volt. Az atrocitások egyértelműen a keresztények ellen irányultak, és valamennyit helyi muszlimok vagy iszlám hitű bevándorlók követték el.
Október 4-én a németországi Drezdában egy migráns késsel támadt a járókelőkre az utcán. Egy német turistát meggyilkolt, egy másikat pedig életveszélyesen megsebesített.
Európai mércével nézve az október 16-i, francia fővárosban elkövetett gyilkosság volt az egyik legmegrázóbb iszlamista terrorakció.
Párizs egyik külvárosában egy 18 éves csecsen férfi a nyílt utcán megkéselt, majd lefejezett egy középiskolai tanárt, aki Mohamed-karikatúrát mutatott be diákjainak.
Tizenhárom nappal később újabb terrortámadás rázta meg Franciaországot. Október 29-én nizzai Notre-Dame-bazilikában egy tunéziai férfi késsel megölt 3 embert, egyiküket félig le is fejezte.
"Hölgyeim és uraim! Sajnálatos módon ismét sor került egy muszlim terrortámadásra. Három honfitársunkat gyilkolta meg egy szélsőséges. Ez az akció az áldozatok mellett hazánk ellen is irányult."
- hangoztatta a gyilkosság helyszínét felkereső elnök.
Bécs központjában egy albán származású fiatal iszlamista november 2-án kezdett lövöldözni, és 4 embert megölt, további 23 személyt pedig megsebesített, mielőtt a rendőrök végeztek vele.
"A támadás országunk, állampolgáraink és értékeink ellen irányult. A demokrácia meggyengítése volt az elkövető célja, ezt azonban soha sem fogjuk engedni."
- hangsúlyozta az osztrák belügyminiszter.
Bár az erőszakos cselekmények számát tekintve a statisztikai adatok 2016 óta minden évben javultak, egyre több szakértő mondja azt, hogy az Európát sújtó terrorizmus és az illegális bevándorlás között szoros összefüggés figyelhető meg.
Az elemzők többsége abban is egyetért, hogy évről évre egyre több az iszlamista merényletek száma, és a támadások célpontjai elsősorban a keresztények és a zsidók.
Hír TV
