2024. 04. 19. Péntek Emma napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Napindító 07:30

„Talán megtudjuk, hogy miért jár be Habony a Kossuth tér 1–3. alá”

2015. december 11., péntek 11:21, frissítve: péntek 15:47

A migránsválság, a korrupció és Habony Árpád is téma volt az emberi jogok világnapja alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Polgári Magyarország Alapítvány és a Hanns-Sedel-Alapítvány közös konferenciáján az ellenzéki politikusok közül Schiffer András vett részt. Az LMP politikusa azt mondta: törvényben kellene szabályozni, hogy ki számít közszereplőnek.

Az emberi jogok napjának apropóján tartott kerekasztal-beszélgetésen is téma volt a magyarországi korrupció. Az országgyűlés fideszes alelnöke arra reagált, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó változásokat az amerikai nagykövet is bírálta.

„Azt kétségkívül egy érdekes jelenségnek tartom, hogy a magyarországi nagytőkések politikai döntésekre való befolyásától tart az az egyébként elődjéhez képest kifejezetten baráti légkört hozó amerikai nagykövet, aki a kinevezését annak köszönheti, hogy az egyik legnagyobb pénzgyűjtője volt a jelenlegi amerikai elnöknek. Nehéz ezt a paradoxont nem észrevenni. Egyébként pedig, hogy zárszóként valamiben maximálisan egyetértsünk, a Magyarországot érintő problémákat Magyarországon határain belül, külső segítség nélkül kell megoldani” – mondta Gulyás Gergely, az országgyűlés fideszes alelnöke.

Szóba került az újabban Ibizán bulizó miniszterelnöki tanácsadó is, az LMP-s Schiffer András szerint azt is törvénnyel kellene szabályozni, hogy ki minősül közszereplőnek. „Talán egyszer azt is megtudjuk, hogy Habony Árpád magánszemély miért szokott bent járni a Kossuth Lajos tér 1–3, szám alatt, mondom még egyszer, ha kiderül, hogy ő netalántán a miniszterelnökhöz szokott bejárni, és okos tanácsokat szokott adni, akkor természetesen közszereplő, az én felfogásom szerint legalábbis” – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.

Minden kormány feladata

A konferencián az emberi erőforrások minisztere is felszólalt, Balog Zoltán azt mondta: az emberi jogok védelme minden kormánynak feladata, attól függetlenül, hogy milyen az értékrendje. A tárcavezető a migrációs nyomással összefüggésben kijelentette, hogy a zsidó-keresztény kultúrán alapuló emberi jogi felfogást és jogrendet meg kell őrizni Európában.

„Azért afelé haladunk, és én bízom benne, hogy mindaz, ami Európában történik, azért mégiscsak öntudatosabbá teszi azokat, akik azt mondják, hogy mi itt Európában a zsidó-keresztény kultúra alapján állunk. Van az emberben egy kis káröröm – bennem nincs, de érdeklődéssel hallgatom, akiben van –, amikor kiderül, hogy a magyarországi meg az európai zsidóság rájött arra, hogy ha választani kell, akkor mégiscsak inkább a keresztények, mert azok megvédenek bennünket” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává, ugyanis ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ez a dokumentum foglalja össze egyebek mellett a klasszikus polgári jogokat.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!