Vasárnap még a legtöbb helyen hozzájuthattak pénzükhöz a görögök és a turisták, hamarosan azonban már nem lesz erre lehetőségük. Hétfőtől ugyanis zárva maradnak Görögországban a bankok és az ATM-ek is, valamint tőkekorlátozásokat vezetnek be, jelentette be a görög miniszterelnök televíziós üzenetben. Alexisz Ciprasz a korlátozásokért a nemzetközi intézményeket tette felelőssé, mivel azok megpróbálták megakadályozni a népszavazást az újabb megszorításokról. Hozzátette: a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek kifizetését továbbra is garantálja az állam, és a banki megtakarítások sincsenek veszélyben. A korlátozásokról rendkívüli ülésen döntött a görög kormány vasárnap este. Hétfőn az athéni tőzsde sem nyit ki. A szigorítások egy hétig maradhatnak érvényben.
„Tegnap késő este is az ország legkülönfélébb pontjain mindenhol lehetett látni a médiaközvetítésben, hogy sorban álló emberek vannak. A következmények viszont teljes egészében kiszámíthatatlanok, percről-percre jönnek rá az emberek arra, hogy mit jelent ez a mindennapi életükben, a kormányrendelet például azt jelentette be, hogy használhatják a kártyákat, tehát elektronikus fizetésre a vásárlásnál van mód, de a legtöbb szupermarket, valamint benzinkút maga úgy döntött, hogy nem fogad el kártyát, mert fél attól, hogy ő nem fog rendelkezni elég készpénzzel ahhoz, hogy aztán a kuncsaftjait kiszolgálja” – mondta Fokasz Nikosz, az ELTE egyetemi tanára.
Athén azért vezette be a korlátozásokat, mert az Európai Központi Bank nem biztosít plusz forrást a görög bankoknak, csupán az eddigi támogatást tartja fent. Ez pedig nem elég arra, hogy a pénzintézetek pótolják a lakosság által kivont pénzt. A helyzet azután vált drámaivá, hogy szombaton megszakadtak a tárgyalások a nemzetközi hitelezők és a görög kormány között. Athén ugyanis bejelentette: népszavazást ír ki azokról az újabb megszorító intézkedésekről, amelyeket a trojka vár el a hitelcsomag utolsó részlete fejében. A referendum kiírását a görög parlament megszavazta.
„Itt született a demokrácia, mi nem fogunk engedélyt kérni Schäuble vagy Dijsselbloem úrtól arra, hogy kikérjük az emberek véleményét. Nem fogunk engedélyt kérni tőlük arra, hogy megvédjük a demokráciát annak szülőhelyén. A referendumot, amelyen az emberek saját jövőjükről dönthetnek, meg fogjuk tartani jövő vasárnap, akár akarják ezt partnereink, akár nem” – jelentette ki Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök.
Ha Görögország kedd estig nem kapja meg a hitelcsomag utolsó részletét, akkor nem tudja törleszteni tartozását a valutaalap felé. Ez részleges csődöt jelentene, és megnőne az esélye a görög kiválásnak az eurózónából. Az olasz gazdasági miniszter és a francia kormányfő a történtek ellenére folytatná az alkudozást Athénnal.
„A görög emberek sokat szenvedtek az elmúlt öt évben a megszorítások miatt, de én a francia pénzügyminiszterrel együtt továbbra is azt gondolom, hogy továbbra is lehetséges a megegyezés, és arra ösztökélem a görög kormányt, hogy üljön vissza a tárgyalóasztalhoz” – nyilatkozta Manuel Walls francia miniszterelnök.
A német kancellár hétfőre az összes nagy politikai párt vezetőjét válságtanácskozásra hívta össze a görög helyzet miatt. A Portfolio.hu összesítése szerint ugyanis Athén a legtöbb pénzzel Németországnak, Franciaországnak, illetve Olaszországnak tartozik a Nemzetközi Valutaalapon és a magánhitelezőkön kívül. Ha kiválna az eurózónából, adósságai nagy részét valószínűleg soha nem tudná visszafizetni.
Közben telefonon egyeztetett egymással Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel. Mindketten fontosnak tartják, hogy Görögország visszatérjen a reformok útjára, és az euróövezetben maradjon.
Gyengülhet a forint
A piacok még nem árazták be a görög adósságválságot. Pogátsa Zoltán közgazdász a Hír Televíziónak azt mondta: precedens nélküli esetről van szó, ezért nehéz megmondani, hogy a következő napokban hogyan fognak reagálni a piacok.
„Iszonyatosan nehéz azt most megmondani, hogy a Magyarországhoz hasonló, közepes államadóssággal rendelkező országokat mennyire fogják a befektetők egy kalap alá venni Görögországgal, amelynek azért körülbelül dupla akkora GDP-arányos államadóssága van, mint Magyarországnak. Ha egy kalap alá veszik, akkor gyengülhet a forint, de nagyobb valószínűséggel fog bekövetkezni, hogy már nem gondolnak Magyarországra olyan országként, mint Görögország. Ez esetben az euró fog gyengülni a forinthoz képest és minden más fizetőeszközhöz képest is. Ezt iszonyatosan nehéz megjósolni jelenleg” – mondta a közgazdász.
Forrás: Hír TV
