Megállt az élet Athénban, miután szerdára sztrájkot hirdetett az egyik legnagyobb görög szakszervezet. A fővárosban egyebek között a gyógyszertárak és a vasútállomások is zárva maradtak.
A munkabeszüntetés oka, hogy a görög parlament ma fogadhatja el azokat a megszorításokat, amelyeket az újabb, harmadik mentőprogramért cserébe várnak el tőlük a hitelezők. A parlamenti pártok, de még maga a kormányzó Sziriza is megosztott a kérdésben – sőt, Alexisz Ciprasz kormányfő is kijelentette, hogy csak kényszerből mond igent a megszorításokra.
„Teljes mértékben vállalom a felelősséget a hibákért és a figyelmetlenségekért, és azért, hogy egy olyan dokumentumot írtam alá, amiben nem hiszek, de arra köteleznek, hogy teljesítsem a benne foglaltakat. Most az a fontos, hogy biztosítsam az ország és a munkásosztály biztonságát, hogy ne szenvedjenek el egy gazdasági katasztrófát, és hogy biztosítsam a bankrendszer biztonságát, és megmentsem az emberek megtakarításait” – mondta a kormányfő.
A Brüsszel diktálta reformok a három nagy hitelezőnek sem tetszenek egyformán. A Nemzetközi Valutaalap nyilvánosságra került jelentése szerint ezekkel a feltételekkel gyakorlatilag fenntarthatatlanná válik a görög államadósság, és könnyítéseket kellene adni Athénnak a hiteltörlesztéshez. Az IMF álláspontját szakértők is alátámasztják, köztük a Hír Televízió által megkérdezett gazdasági elemző is.
„Amit az IMF állít, az nagyon sok közgazdász véleményével egybevág; tehát hogy önmagában a megszorítások adósságelengedés vagy adósságkönnyítés nélkül nem fognak eredményre vezetni, és újra fel fog merülni a görög adósság problémája. Ugye, maga ez a tanulmány is azt tartalmazza, hogy 200 százalék fölé mehet a görög GDP-re vetített államadósság, ami gyakorlatilag fenntarthatatlan; vagyis lassan kezdhetünk hozzászokni, hogy két-három évente görög mentőcsomagra van szükség. Ezt előbb-utóbb a hitelezők is, illetve a görögök megelégelhetik, tehát azt gondolom, hogy a grexit témája most elodázódott, viszont hogy megszűnt ez a probléma, azt kétlem” – fogalmazott Saághy Pál, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője.
Az IMF a jelenlegi feltételek mellett nem biztos, hogy részt vesz az új 86 milliárd eurós görög mentőprogramban. Saághy Pál szerint a valutaalap irányváltásának csak egyik oka a gazdasági realitások felismerése: a pénzügyi szervezet azt is szeretné, ha mindenkori ügyfelei, vagyis a bajba jutott országok jó hitelezőként gondolnának rá, ezért vállalja most a „jó rendőr” szerepét – szemben a következetesen szigorú németekkel.
Milliárdos jutalom
Az Európai Bizottság 7 milliárd euróval jutalmazná a reformcsomag megszavazását a görög parlamentben. A Reuters hírügynökség értesülései szerint az összeget kölcsön formájában adná Görögországnak az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus. A görögöknek a gyorssegélyt legkésőbb három hónap múlva kellene visszafizetniük abból a támogatásból, amelynek feltételeiről Athén hétfőn állapodott meg hitelezőivel.
Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter a versailles-i békeszerződéshez hasonlította a görög kormány által elfogadott megállapodást. Bővebben >>>
Forrás: Hír TV
