Megalapozottnak látják a vádakat Kovács Béla ellen

A háromórás zárt ülésen először a Belügyminisztérium és az ügyészség képviselőit, valamint a kémelhárítás és a hírszerzés főigazgatóit hallgatta meg a nemzetbiztonsági bizottság. Kovács Béla ellen a kémelhárítás tett feljelentést, a jobbikos politikus a gyanú szerint az Európai Unió intézményei ellen kémkedett az Európai Parlament képviselőjeként. A bizottsági tagok őt és a radikális párt elnökét is kérdezték. Bár a Jobbik szerette volna, ha Kovács Béla és Vona Gábor meghallgatása nyilvános, a sajtót egyikre sem engedték be. Az ülés után a jobbikos politikusok azt hangoztatták, hogy a titkosszolgálatok vezetői hitelesen nem támasztották alá állításaikat. Szerintük külföldi nyomásra indított koncepciós eljárást a kormány a párt ellen. Vona Gábor bizonyítékul egy olyan cikkre hivatkozott, amelyet a náci hangvételű internetes portál, a Kurucinfo közölt. „Május 8-án jelent meg a sajtóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr és Joe Biden amerikai alelnök telefonbeszélgetése során szóba került az ukrán helyzet, illetve az amerikai–orosz nézeteltérések és az ezzel kapcsolatos magyarországi vonatkozások, többek között a Jobbik ügye is. A sajtóinformációk szerint Joe Biden azt kérte a magyar miniszterelnöktől, hogy tegyen valamit a Jobbik megerősödése ellen” – mondta Vona Gábor.

Miközben Vona Gábor nyilatkozott, Kovács Béla a háttérben elköszönt Mirkóczki Ádámtól, majd otthagyta a sajtótájékoztatót. A politikus az utána futó újságíróknak sem válaszolt. Kovács Béla Szegeden tartott volna délután sajtótájékoztatót, amelyet a bizottsági ülés után töröltek. A többi párt képviselői egyetértenek abban, hogy a gyanú megalapozott. „A szolgálatok hosszú ideje mély és alapos tényfeltáró munkát végeztek Kovács Béla hírszerző és kémtevékenysége kapcsán, erről tényekkel, kép- és hangfelvételekkel alátámasztott, dokumentált tájékoztatást adtak a bizottság valamennyi tagjának. A magunk részéről teljes egészében meggyőződtünk arról, egyértelművé vált előttünk, hogy Kovács Béla kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és ez a kapcsolat szervezetszerű és konspirált volt” – mondta Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke.

A nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja szerint sincs szó koncepciós rágalomhadjáratról. „Világosan meggyőződhettem arról, hogy itt nem összeesküvés-elméletről van szó, a szolgálatok végezték a dolgukat, azt is láttam, hogy jó ideje végzik ezt a munkát, és megalapozottan hangzott el minden, ami elhangzott” – jelentette ki Szél Bernadett.

„Van kémügy, de nincs James Bond” – ezt már a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke mondta. Molnár Zsolt hangsúlyozta: a büntető törvénykönyv szerint a kémkedésnek nem feltétele, hogy az elkövető valamely titkosszolgálat tagja legyen. „Nem kell kémnek lennie, és azért mondtam, hogy nem James Bondról van szó, mert ehhez nem szükséges valamilyen haditechnikai, vagy valamilyen speciális, az ország szoros nemzetbiztonságát vagy kutatási céljait veszélyeztető információra, sokkal tágabban lehet elkövetni. Komoly jelei vannak, hogy ez történt” – mondta Molnár Zsolt.

Múlt csütörtökön, az ügy nyilvánosságra kerülésének napján Kovács Béla azzal védekezett ugyanis, hogy soha nem volt magyar vagy külföldi titkosszolgálat tagja. A bizottsági ülésen elhangzottakat a polgári elhárítás 2043-ig titkosította.

Forrás: Hír TV