A rezsicsökkentés fenntartásával összefüggő költségek emelkedése volt a legjelentősebb tétel azok közül, amelyek az energiaárak ugrásszerű emelkedése miatt több csatornán keresztül növelték korábban a magyar költségvetés kiadásait. A megállapítás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) féléves költségvetési jelentéséből származik, és szerencsésre 2022-re vonatkozik, azóta csökkent e teher. A mostanra megszelídült energiaár-emelkedést a jelentés az 50 éve nem tapasztalt inflációs hullám egyik elsődleges kiváltójaként említi, és több tényezőt sorol fel mögötte.
A jegybank a 2021-es évvel kezdődő időszak energiapiaci folyamatait veti össze, 2024-re még éves előrejelzést is ad, sőt, az MVM csoport várható kifizetéseire is kitér. Eszerint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos állami kiadásokra
- 2021-ben, az energiaárak elszabadulása előtti utolsó békeévben a GDP mintegy 0,4 százaléka ment el,
- 2022-ben, a pokol elszabadulásának időszakában az 1,1 százaléka,
- 2023-ban (részben a jelentős áthúzódó támogatási igény miatt) ennél is több, mintegy 1,8 százaléka,
- 2024-ben pedig körülbelül a 0,8 százaléka az MNB becslése szerint.
Maguk az energiapiaci folyamatokkal összefüggő kiadások ennél sokkal nagyobbak voltak, mert megjelent a versenyszektorok támogatása, a költségvetési szervek, önkormányzatok és közfeladatot ellátó intézmények támogatása és egyéb tételek finanszírozása.
Ezeken felül 2022-ben elszenvedett a költségvetés egy olyan extra tételt, amelyhez a GDP körülbelül 2 százalékának megfelelő, kétmilliárd eurós – nagyjából 800 milliárd forintos – szindikált hitelt vett fel: az ország 740 millió köbméter földgázt vásárolt az újonnan létrehozott biztonsági földgázkészlet feltöltésére.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Világgazdaság
