A magyar kormány álláspontja világos: blokkosodás és elzárkózás helyett a gazdasági együttműködés erősítésére van szükség Európa és Kína között - hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta: a kormány ezzel összhangban folytatja a keleti nyitás politikáját, amelynek köszönhetően Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatai évről-évre erősödnek.
Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere a tavalyi adatok szerint, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak.
A tárcavezető kiemelte: tavaly Kínából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, mára hazánk vált a kínai befektetések első számú célpontjává Európában. Kiemelkedő ezek között a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós beruházása Szegeden - részletezte Varga Mihály.
Kiemelte: a kínai pénzügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy tovább kell fejleszteni a két ország infrastrukturális összeköttetését, kiemelten a közvetlen légi közlekedést. Ezt erősíti az a kedden létrejött megállapodás is, amely egy új, rendszeres légi áruforgalmi járattal erősíti Magyarország logisztikai elosztó szerepét a közép-kelet-európai régióban - tette hozzá a tárcavezető.
A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szólva Varga Mihály kiemelte: Magyarország, Kína és Szerbia háromoldalú együttműködésével létfontosságú láncszem jön létre a vasúti összeköttetésben, amely a leggyorsabb alternatívát kínálja a teherszállításra Nyugat-Európa és a görög Pireusz kikötő között. Kiemelte: Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága, az erősödő magyar-kínai gazdasági, logisztikai és pénzügyi kapcsolatok, valamint a csúcstechnológiás beruházások jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez a következő években.
MTI
