A kormány nem dőlhet hátra a 3 százalék feletti gazdasági növekedéssel – mondta a nemzetgazdasági miniszter a XV. Pénzügyi Csúcstalálkozón. Varga Mihály szerint a gazdaságot a következő hat évben, 2020-ig még jobban fel kell pörgetni, mert 2020-tól várhatóan csökken az európai uniós támogatás. „Még ez a hétéves időszakunk lehet, ha ezt jól használjuk fel, akkor a növekedésünket stabilabbá, tartósabbá tudjuk tenni. Ehhez rendelhetjük hozzá az iparfejlesztési és a hazai források elosztási szempontjait. Ehhez kell megtalálni azt az adórendszert, ami továbbra is alapvetően a termelő szektorok beruházásait, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás bővítését támogatja, és akkor van remény arra, hogy ez a potenciális bruttó hazai termék, az olyan tartós és stabil legyen, ami egy 4 százalék fölötti tartós gazdasági növekedés alapjait teremtheti majd meg” – hangsúlyozta Varga Mihály.
A tartós növekedéshez kiszámítható gazdasági környezetre is szükség van – erről már a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere beszélt. „Sokkal meghatározóbb egy gazdasági növekedésnél, hogy egy vállalkozó mer-e vállalkozni, nem fél-e attól, hogy holnapután születik-e egy olyan jogszabály, ami az egész vállalkozását eltörli. Számolgathatjuk magunkban, hogy 2, 3 vagy 5 százalék kamat mellett lehet sikeres vállalkozást folytatni, de ha a vállalkozás teljes vagyona egyik napról a másikra kikerül a kezeiből, akkor semmilyen kamatszint nem jön ki” – mondta Oszkó Péter.
A Horn-kormány volt pénzügyminisztere durva piaci beavatkozásnak minősítette az ágazati különadókat. „Lényegében az adórendszer, ha végiggondolják legújabb változatait, már nem alapvető funkcióit teljesíti, hanem prohibitív, büntető jellegű adókkal piacot tisztít más szereplők előtt. Ugye, az ilyen típusú diszkriminatív lépések, azok mindenre jók, csak arra nem, hogy a befektetést erősítsék, a hosszú távú kilátásokat javítsák, ösztönözzék” – vélekedett Békesi László.
A konferencián szó volt a devizahitelek forintra váltásáról is. A bankok képviselői előnyösnek tartják az árfolyamkockázat megszüntetését, ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a jegybanki alapkamat változása miatt a forinthitelek sem teljesen kockázatmentesek.
