Érinti a költségvetést, ha az Európai Unió bírságot vet ki Magyarországra az útépítések miatt – ismerte el a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály a várható többletkiadásokról és azok fedezetéről nem beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács konferenciáján. A tanács elnöke annyit mondott, hogy a büdzsé tartalékaihoz csak végső esetben lenne szabad hozzányúlni.
„Ahogy a sajtóban is láthatják, van néhány olyan európai uniós kérdésünk, ami érintheti a költségvetést” – közölte Varga Mihály.
Az egyik az útépítések kérdése. Brüsszel szerint a magyar közbeszerzési gyakorlat korlátozta a versenyt. A kormány arra számít, hogy az Európai Bizottság bírságot vet ki Magyarországra, amelynek összege megközelítheti a 100 milliárd forintot is. A bírsággal megvont uniós támogatást a hazai költségvetésből kell pótolni – mondta el általánosságban a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály becslésekbe nem bocsátkozott.
„Egy kötelezettségszegési eljárás végén vagy büntetést kell fizetnünk, vagy pedig uniós támogatásokat tarthatnak vissza, uniós támogatásokat vonhatnak el tőlünk. Ilyen esetben a magyar költségvetésnek kell helytállni azokért a beruházásokért, amelyek már elindultak. Nem jelent veszteséget az ország számára egy ilyen átrendezés, amikor uniós támogatásokról beszélünk,ez azt jelenti, hogy ha valahova a költségvetés, a magyar állam lép be finanszírozóként, csak egy átcsoportosításról van szó, ezt a támogatást más projektekre megkapjuk” – magyarázta a tárcavezető.
| 110 milliárdot zárol a kormány |
| Azt jelentette be Varga Mihály miniszter a konferencián, hogy a kormány száztíz milliárdot zárol a költségvetésben. Továbbá azt mondta, biztonsági lépésről van szó, amely azért szükséges, hogy 3 százalék alatt maradjon az államháztartási hiány. A tárcavezető megjegyezte: a vártnál alacsonyabb infláció miatt a tervezettnél kevesebb pénzt folyt be jövedéki adóból és áfából. A befagyasztás csak kormányzati kiadásokat érint. Az Index portál azt írta, hogy 40 milliárdot a minisztériumoknak kell megtakarítaniuk, 60-70 milliárd forint értékű állami beruházást – köztük út- és stadionépítéseket – pedig elhalaszthatnak. |
A bírság a magyar önrész többszöröse is lehet – derült ki az uniós fejlesztések kommunikációjáért felelős államtitkár múlt pénteki nyilatkozatából.
„Ma egy 100 forintos építkezésből 85 forintot finanszíroz az Európai Bizottság, 15 forintot a hazai költségvetés. Ha azt mondja, másik 30 forintra egy szabálytalanság miatt, hogy elvonok ebből a szerződésből, máris 45 forintot kell betenni a hazai költségvetésnek. Van egy kiadási plusz tétel, az itt felszabaduló európai uniós forrásokat használhatjuk fel más útépítésekre, azonban az európai uniós forrásokat az első szerződésekből, ahonnan kivonták, azt a költségvetésnek kell pótolnia” – közölte Csepreghy Nándor Magyarország élőben című műsorunkban.
Az útépítéseknél a beruházó többnyire a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az M43-as autópálya például egy év múlva érheti el a román határt, ha a munka a tervek szerint halad – jelentette be az állami cég kommunikációs vezetője. „Egy esetleges negatív döntés esetén sem állhat le beruházás. A Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-nek van annyi előkészített projektje, az esetleges negatív döntésnél ezeket a forrásokat át kell csoportosítani máshova. És kell legyenek olyan projektjeink, amelyek olyan állapotban vannak, hogy azokat ki lehet írni kivitelezésre, és ezeket az idézőjelesen felszabaduló forrásokat le tudjuk kötni” – nyilatkozta Loppert Dániel kommunikációs vezető.
A Költségvetési Tanács elnöke azt mondta: van fedezet a büdzsében a váratlan kiadásokra. „A költségvetésben van tartalék. 100 milliárdos olyan tartalék van beépítve, ami még nem lett elköltve. Azt a célt szolgálja, hogy ha a költségvetési folyamatok nem úgy alakulnak kiadás-bevételi oldalon, akkor ezt nem használják fel. Ha úgy tetszik, ez egy párna, annak érdekében, hogy a költségvetési célok teljesüljenek. Abban maradtunk a Költségvetési Tanácsban, hogy ennek a tartaléknak az óvása, védelme meghatározó fontosságú” – közölte Kovács Árpád tanácselnök.
Egy, a sajtóban megszellőztetett törvénytervezet szerint az uniós bírságot a kormány az útépítő cégektől szedné be különadó formájában. Az új közteher mértéke a cégek nettó árbevételének 15 százaléka lenne. Szakmai szervezetek szerint ennyi pénzt még a legnagyobb vállalkozások sem tudnának kigazdálkodni, nem maradna más választásuk, mint leállítani a beruházásokat, amivel ezrek kerülhetnek utcára az építőiparban.
