Átmeneti időszak lesz a jövő év az uniós agrártámogatásokban, az új közös agrárpolitika (kap) elkészültéig a 2014-2020-as időszak szabályozása marad érvényben további egy évig - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Feldman Zsolt ismertette: az uniós szintű jogszabályok és a 2021-2027-es költségvetés elfogadását nagyban hátráltatja az új összetételű Európai Parlament és az Európai Bizottság tavalyi megalakulása, illetve a Brexit. Az eredetileg tervezett időpontra így az uniós jogszabályok biztosan nem készülnek majd el.
Az államtitkár szerint fontos, hogy az új KAP-rendszerre való átállással a támogatások ne akadjanak meg, ne szüneteljenek. Emellett, fontos az is, hogy a Nagy-Britannia kilépése miatti KAP-forráscsökkenésnél ne csökkenjen jobban az agrártámogatások mértéke. Szerinte az Európai Bizottság jelenlegi javaslata kedvezőtlen: a KAP-ra szánt támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék a következő hétéves ciklusban a 2014-2020-as időszakhoz képest. Mindezt úgy, hogy a gazdákkal szembeni elvárások többletkötelezettségekkel járnának.
Kiemelte, hogy a kap a következő költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. Az új szabályozásban egyebek mellett a tagállamoknak a hagyományos vidékfejlesztési program mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell létrehozni és elfogadtatni az EB-vel. Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, amely várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza majd a kap keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tervhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy ha idén az EU-nak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.
A jelenleg tárgyalás alatt álló kilenc célkitűzésen alapuló jogszabály-tervezet szerint a KAP jobban meg kíván felelni olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor piaci fenntarthatóságát és versenyképességét - jegyezte meg.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai zöld megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a kap stratégia tervek kialakítását és elfogadását, amelyeknek a rendeleteken kívül a most kialakítandó, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen - mondta.
Változnak az uniós támogatások
A Magyar Nemzetnek Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta: az idén is nyílnak még új pályázatok, a következő támogatási ciklusban pedig Magyarország a vidékfejlesztési forrásokat a mostaninál koncentráltabb rendszerben osztaná szét.
Kitért rá, hogy a végéhez közeledő 2014-2020-as európai uniós támogatási ciklusban a vidékfejlesztési program mintegy 1340 milliárd forintos keretét sikeresen lekötötték, és a források több mint ötven százalékát beruházásokra tudták költeni. Az állattartás, az élelmiszeripar, a kertészet vagy éppen a borászat számára eljuttatott támogatások jól hasznosulnak, hiszen azt látják, hogy a beruházásoknak köszönhetően a vállalkozások jövedelmezőbben működnek, eredményesebben gazdálkodnak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy az európai unió új, többéves pénzügyi keretének tervezése az állam- és kormányfők szintjén erős vitákkal terhelt folyamat, amelyben Magyarország markáns véleményt képvisel. Hozzátette: míg az Európai Bizottság (EB) javaslata jelentősen csökkentené a közös agrárpolitikára (kap) rendelkezésre álló forrásokat, több tagállammal együtt Magyarország azon van, hogy az elvonás mértéke ne legyen nagyobb, mint amit a britek távozása indokol. Kiemelte: a forráselvonás méltánytalan lenne a vidéki térségekkel, az uniós mezőgazdasággal szemben, amely az EU élelmiszer-ellátását biztosítja.
Az államtitkár közölte: a legtöbb gazdálkodót érintő változás, hogy a ma alaptámogatás és zöldítés jogcímen kapható, hektáronként mintegy 75 ezer forintos hozzájárulást a jövőben egy támogatási formában vehetik majd igénybe a termelők. 2014-ig is így volt ez, de ehhez az időszakhoz képest jelentős eltérés, hogy a teljes összeg erős zöldítési feltételek teljesítéséhez lesz kötve. A közvetlen támogatások struktúrája ezen felül összességében nem változik, ugyanúgy lesznek termeléshez kötött programok, kisgazda-átalánytámogatás vagy a fiatal gazdáknak járó támogatás, mint a mostani ciklusban - fejtette ki.
Az új program első pályázatai, a brüsszeli jóváhagyást követően, várhatóan 2022-ben jelenhetnek meg.
MTI
