Az új szabályozás – a németországihoz hasonlóan – egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra. A környezetvédelmi hatóságok a módosításnak köszönhetően tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca társadalmi egyeztetésre bocsájtotta és arról az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett. Ennek eredményeképpen a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében - azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el − a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-től. A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-től kell alkalmazni. A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.
A szabályozás módosítása tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja. A kormánynak minden beruházó irányába határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat betartsa. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, a hatóság megteszi a megfelelő lépéseket.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: AFP
