Schanda Tamás szerint 2020 bebizonyította, hogy az innovatív cégek teljesítenek legjobban a nehéz időkben, és kiderült az is, hogy volt értelme bővíteni az előző évtized során a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek forrásait. Ilyen célokra csak tavaly 43 milliárd forinttal több jutott a költségvetésből, mint egy évvel korábban. A tehetség, az ötlet, a magyar kreativitás hasznosulásához ugyanakkor szükség van az őket támogató állami szervezetek összefogására is. Az NKFIH és az SZTNH ezt a segítő hátteret teremti meg számukra - indokolta az együttműködést.
Az államtitkár a kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) tevékenység kiemelt színhelyének nevezte a felsőoktatást, ezért azt szeretné, ha a magyar egyetemeken a hallgatók, a kutatók és a piaci szereplők együttműködve dolgozhatnának. A felsőoktatás fejlesztésére a következő években 1500 milliárd forint jut, de a kormány sok más intézkedéssel is ösztönzi a kfi-tevékenységet. Kiemelte ezek közül a kooperatív doktori programot, a nemzeti laboratóriumok létrehozását, a tudományos és innovációs parkok kialakítását, vagy a kfi-bértámogatást, amelynek február 22-ig meghosszabbították a jelentkezési határidejét. A nemzetközi összevetésben is egyedülálló juttatást a járvány első hulláma után körülbelül 23 ezren kapták meg, az év második felében pedig majdnem 5 ezer alkalmazottnak összesen 4 milliárd forintot kértek a munkaadók - tette hozzá.
Schanda Tamás szerint az elmúlt 10 év bizonyította, hogy a emberek munkából akarnak megélni, így ehhez minden segítséget biztosítani kell. 2010 előtt a megszorítások, az adóemelések jelentették a válságkezelést, és a baloldal nyilvánvalóan ma se tenne másként. A kormány más utat választott, és a járvány kitörése óta több mint 1 millió munkahelyet mentett meg a megszűnéstől - fogalmazott.
Az intézményi összefogás részleteit az érintett hivatalok vezetői ismertették.
A SZTNH elnöke közölte, hogy felvilágosító, szemléletformáló programokkal szeretnék felhívni a figyelmet arra, mit érdemes jogi oltalom alá helyezni, és ez milyen előnyöket eredményezhet. Pomázi Gyula a szellemi tulajdon belföldi hasznosítását nemzetstratégiai érdeknek nevezte. Az egyetemeken, kutatóműhelyekben, vállalkozásokban megszülető ötleteket szellemi tulajdonjogokban kell megjeleníteni, a segítő hátteret pedig támogató szabályokkal, hatósági ösztönzéssel vagy épp adókedvezményekkel ki kell terjeszteni az innovációs értéklánc minden elemére - hangsúlyozta.
A szervezet vezetője hozzátette, hogy Magyarországon 10 ezernél több vállalkozás foglalkozik aktívan a szellemi tulajdonaival, de ez csupán az összes gazdasági tárasaság alig 3 százaléka. Az egy hónap múlva 125 éves SZTNH a jubileumát kiváló alkalomnak tekinti arra, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdonjog jelentőségére, és arra, hogy létrejötte óta Magyarországon több mint 200 ezer oltalmat és szabadalmat jegyeztek be - tette hozzá.
Birkner Zoltán, Az NKFIH elnöke az együttműködést azzal indokolta, hogy az utóbbi évek ösztönző, támogató intézkedéseinek köszönhetően a magyar innovációs közösség kibővült, ezzel új szakaszba lépett a belföldi kfi-tevékenység. Az újítások ugyanakkor sokkal nagyobb hasznot hajthatnának, ha azokat az eddigieknél hatékonyabban sikerülne megvédeni, és a korábbiakhoz képest több szabadalmi-oltalmi bejegyzés jönne létre a magyar ötletekből - fűzte hozzá.
Az innovációs hivatal vezetője bizakodva várja a folytatást, hiszen - mint mondta - 2020-ban a pályázók köre tovább bővült, és a 3 évvel korábbi kerethez képest megduplázódott a kfi-forrás összege. Ugyanilyen fontos eredménynek tekinti, hogy a nehézségek ellenére sikerült megőrizni a magyar innovációs közösség bizakodását. Az NKFIH ennek érdekében meghosszabbította a pályázati határidőket, és 47 milliárd forintot fizettek ki a tervezettnél korábban, hogy segítsék a válság miatt nehéz helyzetbe jutott jelentkezőket.
Birkner Zoltán a magyar tudásközösségek kiemelkedő eredményének tekinti azt is, hogy 2020 legkritikusabb időszakában az ITM kezdeményezésére villámgyorsan összefogtak, hogy azonnali választ találjanak a legsürgősebb kihívásokra. Az innovációs együttműködés 27 projektet dolgozott ki a jövőben várható járványok előrejelzésére, legyőzésére, gyógyszerek fejlesztésére, Magyarország így tavaly különösen nagy eredményeket ért el az egészségtudomány területén - tette hozzá.
MTI
