A szervezet szerdán juttatta el az MTI-hez az elemzés kivonatát. Ebben emlékeztettek arra: az ÁSZ 2011 óta minden évben elvégzi a hazai közintézmények korrupció elleni védettségét mérő integritásfelmérést, amelyhez évről évre egyre több intézmény csatlakozott, 2019-ben minden korábbinál több, 4 002 közintézmény vett részt benne.
A 2019-es elemzés szerint szinte valamennyi területen erősödött a korrupció elleni védettséget biztosító kontroll kiépítettsége, a tapasztalatok szerint azokban az intézményekben, ahol jobban ki vannak téve a korrupciónak, jobban kiépítették a kockázatok mérséklését szolgáló ellenőrzést. Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a helyi önkormányzatok, a kulturális intézmények és a tudományos kutatás, fejlesztés területén működő intézmények korrupció elleni védettsége erősödött.
A korábbi évekhez hasonlóan az ÁSZ elemzői ismét azt állapították meg, hogy a közszolgáltatás nyújtása, a túlkereslet, valamint a méltányosság gyakorlása jelent kiemelkedő kockázatot. Az ÁSZ több esetben tapasztalta a kontroll teljes kiépítését: ilyen többi között a szerződések teljesítésének kifizetése előtti ellenőrzése, a közszolgáltatások esetén az igénybevétel feltételeinek megismerhetősége, a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának kontrollja, a belső ellenőrzés, illetve a bejelentők vagy panaszosok tájékoztatása a megtett intézkedésekről.
A felmérés szerint bár kockázatelemzést az intézmények 70 százaléka végzett, rendszeres korrupciós kockázatelemzésről csupán minden ötödik intézmény gondoskodott 2019-ben. A válaszadók csaknem harmada egyáltalán nem végez kockázatelemzést, vagy elmulasztja a kapott eredmények kiértékelését.
Az ÁSZ szerint kiemelten fontos korrupció elleni védelmet biztosító kontrolleszköz az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása. A közintézmények többsége (69 százaléka) rendelkezett ugyan az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozással, de csak 59 százalékuk írta elő az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget. Továbbra is alacsony (37 százalék) az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzattal rendelkező, valamint az integritás tanácsadót alkalmazó intézmények (9 százalék) aránya. Az ÁSZ felmérése szerint ritkán alkalmazott, egyébként rendkívül hatékony kontrolleszköz az emberi tényező kizárásával működő automatizált rendszerek alkalmazása.
Az ÁSZ szerint az elmúlt kilenc év tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy az integritásfelmérés elérte alapvető célját, az integritásszemlélet elterjesztését, de - tették hozzá - törekedni kell arra, hogy az integritáskontrol kiépítettsége megfelelő és fenntartható legyen. Az ÁSZ mostantól az integritáskontrollok monitoringalapú ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt, és széleskörű tanácsadó tevékenységével, illetve folyamatosan bővülő önteszt-rendszerével támogatja a közszféra szervezeteinek integritásközpontú működését.
Az ÁSZ hétfőn egy másik elemzést is készített, ebben ötven, nem állami intézményfenntartó - idősotthon, szociális intézmény - ellenőrzési tapasztalatait összegezve azt állapította meg, hogy szigorú fellépés kell a nem átlátható szervezetekkel szemben.
A felmérés 50 nem állami intézményfenntartónál a 2017-2019 közötti időszakban végzett ellenőrzés tapasztalatait összegezve arra jutott, hogy csaknem háromnegyedük nem tudta igazolni a nekik biztosított közpénzek rendeltetésszerű felhasználását, mert nem vezettek a jogszabályok által előírt elkülönített nyilvántartást a kapott költségvetési támogatás felhasználásáról.
A vizsgált 50 nem állami humánszolgáltató közül 11 szervezet nem készített éves beszámolót, további 8 szervezet beszámolója pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezáltal nem biztosították a közpénzek felhasználásánál az elszámoltathatóságot, és nem tartották be az átláthatóság elvét. Az ellenőrzött fenntartók csaknem felénél az elszámoltathatóság, átláthatóság alapvető feltételeinek kialakítása sem történt meg. A fenntartói csoportokat összehasonlítva arra a következtetésre jutottak az elemzők, hogy az egyházi fenntartók szabályszerűbben jártak el a kapott költségvetési támogatás felhasználásánál, és nagyobb hangsúlyt fektettek az intézményeik tevékenységének ellenőrzésére is.
Az ÁSZ szerint elemzése felveti azt a kérdést is, hogy ha a fenntartók ilyen jelentős részénél nem volt biztosított az átláthatóság és elszámoltathatóság, akkor a fenntartók tudtak-e megfelelő színvonalú szakmai munkát végezni, nem sérültek-e az ellátottak, gondozottak érdekei.
A számvevőszék szerint a közpénzekkel nem átláthatóan gazdálkodó szervezetekkel szemben szigorú fellépésre van szükség, a külső ellenőrzések hatékonyságának erősítésével, hatásos szankciók alkalmazásával kell elérni, hogy a nem állami fenntartóknál javuljon a közpénzekkel gazdálkodás és védettek legyenek a korrupcióval szemben.
Gyorsítja a fejlesztéseket az uniós támogatások megelőlegezése
Kettős haszonnal járt az uniós támogatások megelőlegezése az elmúlt években, megkönnyítette a fejlesztések végrehajtását és egyfajta tartalékképzést is jelentett a költségvetésnek - állapította meg az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzésében.
Az ÁSZ közleménye szerint miközben az uniós támogatás megelőlegezése hozzájárult a magyar gazdasági növekedés dinamizálásához, a következő néhány évben mintegy 3 ezermilliárd forint megelőlegezett támogatást térít majd meg az Európai Bizottság Magyarországnak, ami egyfajta tartalékképzést is jelent.
A támogatások ezermilliárd forintos nagyságrendű, utólagos megtérítése jelentősen növeli majd Magyarország mozgásterét a koronavírus-járványt követő fellendülés finanszírozásában is - tették hozzá.
Az elemzésben emlékeztetnek: a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban több mint 8 ezermilliárd forint támogatás érkezik Magyarországra, és ehhez adódik hozzá még a kapcsolódó társfinanszírozás, amely együtt mintegy 12 ezermilliárd forint finanszírozási forrás.
Az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyakorlat, miszerint a bizottság jellemzően csak a tényleges fejlesztési kiadások elszámolását követően téríti meg az uniós támogatásokat azt eredményezi, hogy azok megelőlegezése és megtérítése gyakran nem ugyanabban a költségvetési évben történik meg. Ez hat a költségvetési hiány és az államadósság alakulására is.
A kormányzati szektor éves hiányának számbavétele kétféle megközelítés szerint lehetséges, a hazai és az európai uniós módszertan alapján. Az uniós módszertan a megelőlegezett uniós támogatásokat a kormányzati szektor hiányának kiszámításánál semlegesen kezeli, vagyis ott nem hat az eltérés az éves hiány mértékére.
A hazai módszertan szerint viszont a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatásokat az adott évben költségvetési kiadásként kell elszámolni (kivéve, ha a kormányzati szektoron belüli kedvezményezettnek adják, aki az adott évben nem költi el az előleget), az EB által megtérített összeg pedig a megtérítés évében számít költségvetési bevételnek.
A különbség növeli a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, ezáltal az államadósság értékét is. Azonban az államadósságnak ezt a növekményét az államadósság-mutató kiszámításakor nem kell figyelembe venni, így az az államadósság-szabály teljesülését nem hátráltatja - jegyzi meg az ÁSZ elemzése.
Az elemzésben kiemelik, hogy a megelőlegezés értéke 2017-ben volt a legnagyobb értékű 1344,6 milliárd forint, ami komoly kihívást jelentett a költségvetésnek.
Ugyanakkor kiemelték azt is, hogy az elmúlt évek adatai és az aktuális programozási ciklusból hátralévő időszak várható kifizetései alapján 2021-től kezdve a hiány növelésének tendenciája megfordul, mivel - a kiadások fokozatos csökkenése mellett - a megelőlegezett uniós támogatások megtérítése által jelentős nagyságrendű bevétel várható. A kohéziós politikai operatív programok esetében ez több mint 3 ezermilliárd forint.
MTI
