Az egy csövön levő súlymennyiség fog csökkenni egy 5-10 százalékkal attól, hogy a szemek töppedtek máris
- a kukoricáját mutatta stábunknak Czikora György fábiánsebestyéni gazda. A környékbeliek elsősorban a súlyveszteségtől tartanak. A másodvetések is veszélyben vannak a szárazság miatt, a napraforgó, a repce és az olajretek sem hozza majd a várt termésátlagot.
Az biztos, hogy nem lesznek csúcsterületeink, ahogy az várható volt egy-két héttel ezelőtt, amikor még gyönyörű, beállt állományaink voltak. Most ez az aszály biztos, hogy vissza fogja vetni 5-10 százalékkal minimum a termésátlagokat. A napraforgók talán azok talán túlélik az időbe elvetett napraforgók. A késő vagy másodvetésként elvetett napraforgóknál ott már a tányér közepe már nem biztos, hogy be fog termékenyülni, a méhek sem tudják ebben az időben úgy járni a területeket, mint egy borúsabb, kellemesebb klímában
- mondta el Czikora György.
A tavasszal a belvíz miatt vetett későn kukoricát Szegvár polgármestere. Eső híján csak a szokásos termés felére számít.
A nagy meleggel még nem volna probléma, mert a kukorica szereti a meleg meg a párát, csakhogy napok óta fúj a szél is reggel is és este is, így igazán párás környezetet nem tudja biztosítani. Olyan, mintha egy gázpörzsölővel szaladgálnánk a földön. Tehát a légzőfelülete elég a kukoricának így nem tudja a szemet megtermelni
- mondta Gémes László.
A homokhátsági kertészetek is küzdenek az aszályos időjárással. Rengeteget kell locsolni, másként lehetetlen termelni a félsivatagos területen.
Éppen azon a ponton mozgunk az öntözéssel, hogy éppen megvan. Ha hetente legalább egy jó eső volna - akkor is kellene az a víz - akkor azt mondanám, hogy gond nélkül tudunk termelni. De ahhoz tényleg hetente 25 milliméter esőnek kéne lenni. Legaláb
b - mondta egy őstermelő, Kovács István.
Augusztus végén már a repcét kellene elvetniük a gazdáknak, de az aszály miatt nehéz elmunkálni a kiszáradt földet. Ha csak szeptemberben sikerül vetni, akkor a termés könnyen lefagyhat majd késő ősszel.
