Több mint húsz év után kivezetik a tőzsdéről az Elmű és az ÉMÁSZ részvényeit, miután azok az E.On Hungáriához kerülnek, amely él azzal a jogával, hogy a megmaradt részvényeseket kiszorítsa, kedvező ár megfizetése mellett. Holnap lesz az utolsó kereskedési nap, 20-án pedig törlik a részvényeket a kereskedési listáról. Ezzel véget ér az áramszolgáltatók története a hazai tőzsdén: korábban mind a hat regionális áramszolgáltató megfordult a kezdetben tényleges, később virtuális parketten (a tőzsdeterem az ezredfordulón szűnt meg).
Az ország fogyasztóinak áramellátását a kommunista hatalomátvételt követő államosítás után, 1950-től hat regionális áramszolgáltató végezte. A rendszerváltást követően részvénytársasággá alakultak, majd a privatizáció során külföldi szakmai befektetők szereztek bennük meghatározó tulajdonrészt, a megmaradó részvényeket 1998-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére. Ott hamar népszerűek lettek ezek a papírok, miután a klasszikus osztalékrészvények alacsony kockázatúak, és nyereségükből többnyire stabil osztalékot fizetnek.
Az Elműt és az ÉMÁSZ-t tízezer forintos névérték alatt vezették be, és árfolyamuk pár évig ott is mozgott. Ennek oka, hogy akkor még két számjegyű infláció és kamatszint jellemezte a magyar gazdaságot, ezért magas osztalékhozamot árazott a piac. A kamatszint csökkenésével azonban a papírok árfolyama 2004-ben felfelé indult, majd jóval húszezer forint fölé került. 2011-ben az árfolyam visszaesett, de 2015-től ismét a húszezres szint fölé került mindkét papír esetében.
A többi áramszolgáltató időközben felvásárlások miatt távozott a tőzsdéről. Tavaly szeptemberben hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy a német E.On cégcsoport felvásárolja az Elmű–ÉMÁSZ-t is tulajdonló Innogy energetikai vállalat részvényeinek többségét – számolt be erről a Magyar Nemzet is. Az eladó az Innogy anyavállalata, az RWE. Magyarországon a lakossági fogyasztók mintegy kilencven százaléka tartozik az E.Onhoz. Az Elmű–ÉMÁSZ Pest megyében és Észak-Magyarországon szolgáltat, míg maga az E.On az Észak- és a Dél-dunántúli, valamint a Tiszántúli Áramhálózati Kft.-t üzemelteti. A fennmaradó hányadba az NKM Nemzeti Közművek ügyfelei tartoznak.
Az ügylet keretében az E.On Hungária felvásárlási ajánlatot tett a részvényekre az Elmű esetében 34 585 forintos, az ÉMÁSZ esetében 31 701 forintos áron: mindkét ajánlat jóval meghaladta a korábbi árakat, egyúttal az egy részvényre jutó könyv szerinti értéket is. Ezek után az E.On anyavállalat megszerezte az MVM tulajdonrészét is a társaságokban, így leányvállalatával, az Innogyval együtt a tulajdoni hányada kilencven százalék fölé került a társaságokban.
A vételi jog gyakorlását jogszabály biztosítja, az úgynevezett kiszorítás során tehát az összes részvény a vevő tulajdonába kerül. A kiszorítási eljárást a tőkepiaci törvény azért biztosítja, hogy ha egy tulajdonos túlnyomó, kilencven százalék feletti többséget szerez egy tőzsdei cégben, akkor joga legyen az egész céget megszerezni és zrt.-vé alakítani, ugyanakkor a befektetők sem járhatnak rosszul: a törvény szabályozza, minimálisan mekkora lehet a kiszorítási ár. A vételi ajánlat megtételét követően, majd az adásvétel lezárulása után pedig érvénytelenítik azokat a részvényeket, amelyeket nem ajánlottak fel a részvényesek. Ők megkapják a papírjaik ellenértékét. Március 17-én, holnap lesz az utolsó kereskedési nap, majd 19-én megtörténik az utolsó napi kereskedés elszámolása, ezt követően sor kerül a kiszorításra: a megmaradt részvényesek számláin törlik a részvényeket, azok az E.On tulajdonába kerülnek. Ezt követően 24-én, illetve 26-án átutalják a kiszorítási ár értékét.
