A tizenhárom pénzintézet ellen folytatott eljárásban szerdán olyan üzleti reggelikről beszélt a tanú, amelyeken a bankok kockázatelemzői egyeztettek arról, hogyan lehetne csökkenteni a végtörlesztés miatti banki veszteségeket. Az eljárásban bemutatott dokumentumokból pedig az derül ki, hogy a pénzintézetek igyekeztek a végtörlesztés körét szűkíteni.
– A versenyhivataltól azt kértem, vizsgálja meg, történt-e összejátszás és együttműködés a bankok között. Azaz a versenytörvényt nem sértették-e meg akkor, amikor egymással összefüggően, azonos időpontban meghozott termékdrágításokat hajtottak végre – mondta korábban Rogán Antal.
Egyszerre emelkedett a kamatláb a legtöbb hazai banknál a végtörlesztés utolsó hónapjaiban 2011 őszén. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke akkor arra gyanakodott, hogy a bankok a devizaalapú hitelek kedvezményes végtörlesztését akarták megnehezíteni. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot rendelt el.
– A gyanú akkor az volt, hogy több pénzintézet közel azonos időben emelte lakossági jelzáloghiteleinek a kamatát – ismertette Gondolovics Katalin, a versenyhivatal szóvivője, hozzátéve: a versenyhivatal információi szerint ennek az egyidejű emelésnek az egyik valószínűsíthető magyarázata az lehet, hogy a bankok ebben megállapodtak.
Az ügy védett tanújának vallomása szerint a pénzintézetek vezetői kötetlen üzleti reggeliken tárgyaltak az aktuális gazdasági kérdésekről, többek között a végtörlesztés okozta károkról is. Azonban egységes kezelési módról nem állapodtak meg.
– Amit tegnap megismerhettünk a tanútól is, az csak azt támasztotta alá, hogy bizonyos bankok jelen voltak egy bizonyos időpontban, ott beszélgettek szakmai kérdésekről. Nagyon nem tetszett nekik az, amit látnak mint készülő jogszabályt, mert ne feledjük, ekkor még nem volt elfogadott törvény. Lázadoztak ez ellen és megállapodtak abban, hogy majd még találkoznak. Én ebben semmiféle versenykorlátozó dolgot nem látok – véli Tóth Tihamér, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank jogi képviselője.
Az ügy szempontjából a legjelentősebb találkozóknak az OTP és az MKB Bank volt a házigazdája. A bankok jogi képviselői szerint ez nem azonos a vezető szereppel. „Önmagában a találkozók helyszíne, illetve a találkozók személyi levezetése nem ad elég indokot a vezetői szerep alátámasztására – közölte az MKB jogi képviselője. – Azt gondolom, hogy ez is azt bizonyítja, hogy indokolatlan és megalapozatlan lenne azt megállapítani, hogy az MKB szervezői minőségben szerepelt volna ebben az állítólagos versenykorlátozó megállapodásban” – tette hozzá Sólyom Iván.
Az eljárásban legkésőbb december elejéig születik döntés. Amennyiben bebizonyosodik a bankok közötti kartell, a pénzintézetek éves nettó árbevételük akár 10 százalékát is befizethetik büntetésként.
