A tárcavezető az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács (USHBC) fórumán arról számolt be, hogy az amerikai vállalatok alkotják hazánkban a második legnagyobb beruházói közösséget, 1700 cég 105-110 ezer főt foglalkoztat, és így kétségtelenül nagy szerepük van a gazdasági növekedés fenntartásában.
Szavai szerint ez napjainkban különösképpen fontos, ugyanis az elmúlt néhány évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, legutóbb az ukrajnai háború kitörése miatt, amely Magyarországra szomszédos államként rendkívül súlyos kihatással van, például az egekbe szökő árak képében.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években nagy viták voltak arról, hogy változtatnia kell-e a kormánynak a munkaalapú társadalom megteremtését célzó gazdasági stratégiáján, egyesek azzal érveltek, hogy a munkájukat elvesztő emberek segélyezésére kell fordítani az állami forrásokat, ehelyett azonban végül inkább a munkanélküliség megelőzésére fókuszáltak.
Az ennek keretében meghirdetett beruházásösztönzési program eredményeként pedig a tavalyi lett a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb éve, amikor is megdőlt a beruházások, a foglalkoztatottság és az export rekordja is.
Szijjártó Péter ezután kitért az energetikai válságra is, és rámutatott, hogy a Gyármentő Programmal a vállalatok energiafüggőségének mérséklését akarják támogatni. Részben ennek is köszönhetően pedig az export 10 százalékkal emelkedett az év első nyolc hónapjában, a tavalyi 6,5 milliárd eurós beruházási rekord idén ennek duplája lehet, illetve az állami beruházástámogatási rendszer segítségével létrejövő beruházások 50 százalékkal több új munkahelyet teremtettek, mint tavaly.
Kijelentette, hogy Európa versenyképessége sokat romlott az elmúlt időszakban, s az eddigi növekedési modell összeomlott, mivel az a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épült, de ezeket a kapcsolatokat egyenként elvágták az ukrajnai háború nyomán.
Ennek kapcsán problémásnak nevezte, hogy Európában a földgázért ma hétszer annyit kell fizetni, mint az Egyesült Államokban, az áramért háromszor többet, mint Kínában.
Illetve úgy vélte, hogy energetikai téren is fenn kell tartani az észszerű együttműködést Oroszországgal, ennek ugyanis egyelőre nincs alternatívája Magyarország szempontjából.
A miniszter üdvözölte azt, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, főleg az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóiparban, amely napjainkban nagy kihívásokkal néz szembe, ugyanis megszülettek a döntések az elektromos átállásról, ugyanakkor a kiváló járműveket előállító nyugati gyártók teljesen függővé váltak a keleti akkumulátoroktól.
"Szeretjük vagy sem, utáljuk vagy sem, de a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója mind keleti, mintegy 98 százalékos piaci részesedéssel" – fogalmazott.
Majd közölte, hogy Magyarországon mind a három német prémium márka gyártóbázissal rendelkezik, sőt ide helyezték elektromobilitási stratégiájuk lényeges elemeit. Eközben pedig a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül hamarosan már öt jelen lesz, így hazánk néhány év múlva a második helyre jön fel a világranglistán az elektromos akkumulátorok gyártása terén a jelenlegi negyedik helyről.
Leszögezte, hogy Magyarország sokat profitál ebből a stratégiából, amely garanciát jelent a hosszú távú gazdasági növekedésre.
"Az európai gazdaság jövője attól függ jórészt, hogy mennyire lesz sikeres az autóipari átállás, márpedig ez az átállás Magyarországon történik. Ez viszonylag jó helyzetbe hoz minket, figyelembe véve az egész, nagyon negatív európai környezetet" – összegzett.
MTI
Fotó: Facebook
