A KSH második becslése alapján 2018-ban az export euróban számolt értéke 4,2 százalékkal, az importé 7,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a külkereskedelmi áruforgalom mérlegtöbblete 5,557 milliárd eurót tett ki, 2,520 milliárd euróval csökkent a 2017-es 8,078 milliárd euróról. Az export összértéke 104,885 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 100,680 milliárd euróról, az import 99,327 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 92,602 milliárd euróval szemben.
A tárcavezető kifejtette: az import növekedése mögött az évről évre megdőlő beruházási rekord áll: nő a beruházó vállalatok száma, épülnek a gyárak, melyekbe a nemzetközi vállalatok behozzák az alapvetően exportra termelő gépeket.
Kifejtette azt is, a magyar gazdaság exportteljesítménye rekordösszeget ért el tavaly; a 105 milliárd euró a Magyarországon működő vállalatok bevétele, amelyből újabb munkahelyeket tudnak létrehozni, növelni tudják munkavállalóik fizetését, továbbá olyan technológiai fejlesztéseket tudnak végrehajtani, amelyek növelik a hozzáadott értéket, ezzel segítik a magyar nemzetgazdaság dimenzióváltását.
A világban óriási küzdelem zajlik nemcsak a beruházásokért, hanem az exportlehetőségekért is. A magyar kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a Magyarországon működő vállalatokat abban, hogy minél több külpiacon tudják értékesíteni áruikat, szolgáltatásaikat – mondta.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Németország a magyar gazdaság első számú exportpiaca: tavaly a magyar export 27 százaléka oda irányult. Németország az Európai Unió legerősebb gazdasága, a magyar emberek munkájának színvonalát világosan mutatja az, hogy a legerősebb európai gazdaság számára ilyen mértékben tudunk beszállítani termékeket és szolgáltatásokat – fejtette ki.
Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy a közép-európai gazdasági együttműködés ereje kezd felérni a politikai együttműködés erejéhez, hiszen az első öt exportpiac közül három – Szlovákia, Románia, Ausztria – szomszédos ország, és az első tízben van valamennyi visegrádi partner. Mindez azt mutatja, hogy a közép-európai gazdasági együttműködés egyre erőteljesebb, és a közép-európai térség valamint Németország együttműködése jelentheti az európai gazdasági növekedés motorját a következő időszakban – hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, a magyar beruházási környezet Európában az egyik legkedvezőbb, ezt támasztják alá Európa legalacsonyabb adókulcsai, a magyar emberek versenyképes tudása és az exportadatok is.
