Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmet uniós szinten is a versenyképességi szempontokkal összhangban kell érvényesíteni.
A kettő között - mint fogalmazott - meg lehet találni a hosszú távú egyensúlyt anélkül, hogy mindez értelmetlen beruházásokkal, erőltetett fejlesztésekkel hátráltassa a sok millió embernek munkát adó európai autóipart. Az ilyen intézkedések Magyarország autóiparát, versenyképességét és munkahelyeit is érintenék, a kormány ezért csak arányos és átgondolt intézkedéseket támogat ezen a téren is - tette hozzá.
Tartós növekedést ösztönöz az új gazdaságvédelmi akcióterv
Hosszú távon is magas, az EU átlagát legalább 2 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést ösztönöz a kormány hamarosan elkészülő gazdaságvédelmi akcióterve - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) szerdai járműipari konferenciáján Budapesten.
Szijjártó Péter közölte, hogy az intézkedés újabb adó- és bürokráciacsökkentéssel, az eljárási folyamatok egyszerűsítésével, a szakképzés korszerűsítésével, a duális képzés bővítésével támogatná a gazdaság szereplőit. Az autóipart mindezen felül a beszállítóknak szánt pénzügyi keret bővítése is segítené - tette hozzá.
A tárcavezető a képzett munkaerő jelentőségét hangsúlyozva arra biztatta az autóipari gyártókat, hogy javaslataikkal segítsék az Audi és a győri Széchenyi István Egyetem hamarosan megnyíló együttműködési központjának oktatási modelljét. Az ágazat - mint fogalmazott - 2010 óta kulcsszerepet játszott a munkahelyteremtésben és a gazdasági dimenzióváltásban egyaránt, elsőségét pedig az újabb átalakulási folyamatokban, a magas hozzáadott értékű technológiák korszakában is megőrzi.
Szijjártó Péter szerint a magyarországi autóipar lendületét mutatja, hogy a 2010-ben 3600 milliárd forint éves termelési érték tavaly 8500 milliárd forintra nőtt, idén pedig már az első negyedévben megközelítette a 2500 milliárd forintot. A belföldön termelő nagy autógyártók mellett a világ 20 nagy beszállítójából 15, az elektromobilitásban érdekelt 5 távol-keleti óriáscégből pedig 3 már megjelent Magyarországon - tette hozzá. Utóbbira utalva az elektromos autózást a magyar autóipar fontos fejlődési lehetőségének nevezte, emellett sürgette önvezető technológiák fejlesztését és a digitális infrastruktúra további gyors, az EU digitalizációs menetrendjét jelentősen megelőző bővítését.
Ésik Róbert, a HIPA elnöke Magyarországon abban látja az autóipar jelentőségét, hogy valamennyi ágazat közül ez biztosítja a legtöbb kapcsolódási lehetőséget a nemzetközi értékláncokhoz. Az ügynökség ezért - mint mondta - felmérést készített az itt működő cégek körében, hogy segítsen megérteni a gyártói stratégiákat és terveket. Az adatok a döntéshozókat is segíthetik abban, hogy a támogatásokat és ösztönző intézkedéseket az érintettek igényeihez igazítsák - tette hozzá.
A rendezvényen ismertetett adatok szerint az érintettek legnagyobb része, csaknem kétharmada a robotizációt tekinti a következő évek legfontosabb kihívásának a magyarországi működésében, 82 százalékuk a gyártás, 63 százalékuk a logisztika fejlesztését tervezi a következő 2 év során. A gyártók jelentős része ugyanakkor a munkaerőhiánytól is tart, 61 százalék számít nehézségre a szakképzett munkaerő toborzásában, miközben majdnem 40 százalékuk létszámbővítést tervez a következő 12 hónapban. Megközelítőleg minden ötödik 100-nál több alkalmazottat venne föl - derül ki a felmérésből.
A felmérés 2019 áprilisában és májusában készült 49 vállalat visszajelzései alapján, kérdőívek és interjúk készítésével.
MTI/Hír TV
