A kutatatóintézet legfrissebb prognózisában emlékeztet arra, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben is erőteljes, 5,0 százalékos növekedést ért el, miközben az unió átlagos növekedése csupán 1,7 százalékot tett ki, a szlovák gazdaság 1,3 százalékkal, a cseh 3,4, a lengyel 4,2, a román pedig 3,0 százalékkal bővült.
Az eddigi növekedéshez a dinamikusan növekvő bérek keltette fogyasztásbővülés mellett a beruházások növekedése járulhatott hozzá elsősorban. Tekintettel a vállalati beruházások magas volumenére, a német ipar gyengeségeit a magyar ipar összességében még nem érezte meg, azonban egyes vállalatok szintjén már jelentkezhettek problémák - közölték.
A bérek 2019-es átlagos növekedése 10,7 százalék lehet, míg jövőre némileg 10 százalék alá lassulhat, tekintettel a külső környezet kedvezőtlen alakulására, ami óvatosságra intheti a nagyvállalatokat a béremelésben. A reálbérek még mindig jelentős, 6,3 százalékos növekedést érhetnek el, ám a béremelkedés mértékét befolyásolja majd, hogy a minimálbérről és garantált bérminimumról kötött megállapodás változik, vagy marad a 8-8 százalékos emelkedés.
A beruházások volumenbővülése a kiemelkedően magas bázisra és az uniós források felhasználásának alakulására való tekintettel lassul, jövőre már csak egyszámjegyű lesz.
A nettó export az idei első három negyedévben 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Az év egészében a növekedési hozzájárulás semleges lehet: az export 6,2, az import 6,5 százalékkal növekedhet. Jövőre az export bővülése 5,0, az importé 4,7 százalékot érhet el. A kivitel növekedését a beruházások magas volumene segíti, míg a kedvezőtlen külső környezet lassítja. A behozatal növekedéséhez az export bővülésén kívül a fogyasztás és a beruházások emelkedése járul hozzá.
2019-ben a folyó fizetési mérleg 1,0 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat. A hiány mértéke 2020-ban is fennmaradhat, a GDP 0,8 százalékát teheti ki.
Az infláció idén és jövőre is kismértékben a jegybanki cél fölött, de az inflációs célsávon belül alakulhat: mindkét évben 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol a Századvég. A maginflációs mutató azonban a jegybanki célsáv teteje körül alakulhat, idén 3,8, jövőre pedig 4,2 százalékon, ami felveti a monetáris kondíciók szigorításának szükségességét. Ezzel szemben az amerikai Fed és az uniós EKB laza monetáris politikája továbbra is segíti a laza monetáris kondíciók fenntartását. Az infláció növekedésének irányába hat a bérek dinamikus emelkedése, az erőteljes belső kereslet és a forint gyengülése, míg a pénzromlást lassítja az eurózóna stagnálása és az ebből eredeztethető alacsony importált infláció.
A költségvetési hiány idén a GDP 1,6, míg jövőre 1,0 százaléka lehet. Ez - a GDP nominális értékének magas növekedése mellett - az államadósság-ráta további mérséklődését eredményezi: várhatóan a tavaly év végi 70,2 százalékról idén 66,2, jövőre pedig 62,4 százalékra. A pontos értéket azonban nagyban befolyásolja majd az uniós források beérkezése - közölték.
A Századvég elemzése a legfontosabb kockázatok között sorolja fel a német gazdaság gyengélkedésének elhúzódását, a Brexitet követő átmeneti időszak végé megkötött megállapodást, és a világgazdaság lassabb növekedését.
Amennyiben az olajárak emelkedésnek indulnak, az infláció könnyen kiléphet a jegybanki célsávból - jegyzi meg végezetül a gazdaságkutató elemzése.
MTI
