2018-tól nem árulhatnának napi fogyasztási cikket azok az évi ötvenmilliárd forintos árbevételt elérő élelmiszerláncok, amelyek két egymást követő évben veszteségesek voltak. A szigorítás vesztesei a külföldi tulajdonú hipermarketek és szupermarketek lennének.
Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának szocialista elnöke szerint úgy nem lehet versenyhátrányt kiküszöbölni, hogy a sikeres cégeket megfojtják. „A kormány nyíltan felvállalja azt a politikát, hogy a baráti cégeknek, ha kell törvénymódosítással kedvez, kedvezőbb körülményeket vagy több pénzt biztosít. És sajnos olyan módon is, hogy a riválisaikat pedig, a baráti cégek riválisait, ellehetetleníti. Ez a törvényi szabályozás is ennek a nyílt felvállalása” – vélekedett Burány Sándor.
A Gyurcsány-párt szerint a kormány piaci viszonyokba avatkozik be. „Ez egy elképesztő törvényjavaslat, hiszen ha ez más tevékenységre érvényes lenne, akkor a magyarországi vállalkozások jelentős része már egyébként nem is létezne. Ez pontosan az ellentettje annak, amit egyébként demokráciában a vállalkozás-szabadsághoz fűződő jognak kell tekinteni” – mondta Varju László, a Demokratikus koalíció képviselője.
Az LMP szerint a mai Magyarországon nem hagyható figyelmen kívül az árverseny. „Ez az ez gyakorlatilag arról szól, hogy az olyan jellegű élelmiszerláncokat, mint a Tesco vagy az Auchan – amelyek az LMP számára sem kívánatosan vesznek részt a magyar gazdasági életben, ugyanakkor komoly társadalmi igényt elégítenek ki – kiszorítsanak. Hiszen miután az embereknek nem tudnak tisztességes jövedelmet adni a magyar költségvetés hibáiból és az adótörvényekből adódóan, ebből adódóan sajnos az árpreferencia jelen van a társadalomban” – fogalmazott Sallai R. Benedek, a párt képviselője.
A nagyobb külföldi élelmiszerláncok közül a Spar, az Auchan, a Metro és az Aldi jelenleg is veszteséges. Jövőre még többet fizetnek az államnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése miatt. A kormányszóvivő szerint szó sincs arról, hogy a kabinet jogi eszközökkel igyekszik kivonulásra kényszeríteni a külföldi tulajdonú boltokat. „Az a cél, hogy biztonságosak legyenek az élelmiszerek és, hogy ezek vizsgálata, ellenőrzése megfelelő módon és mértékben történjen” – közölte Kurucz Éva kormányszóvivő.
A kereskedelempolitikát felügyelő miniszteri biztos úgy gondolja, hogy az élelmiszermultik csak papíron veszteségesek Magyarországon. „Aki ismeri ezt a piacot, azt tudja, a kereskedelem nem veszteséges. Főleg az elmúlt években három százalékkal bővül a hazai fogyasztás, ez milliárdokban mérhető plusz forgalmat jelent a cégeknek. Sajnálatos módon volt olyan tendencia az elmúlt években, hogy ezek a cégek, lévén máshol van a székhelyük hát finoman is szólva, a nyereségüket ott mutatták ki, ahol akarták. Szeretnénk azt, hogy mindenki Magyarországon adózzon, ahogy a kicsik kénytelenek itt adózni, hiszen nincsen hova elvinniük a pénzüket, úgy az a meggyőződésünk, hogy azok a nagy láncok igenis termelnek hasznot, ez a haszon maradjon itthon” – mondta Szatmáry Kristóf.
A miniszteri biztos hozzátette: a 2000-es évek elején 60 százalék volt a magyar tulajdonú cégek aránya az élelmiszer-kereskedelemben, ma már csak 40. A kormány szeretné megfordítani folyamatot, ismerte el Szatmáry Kristóf, de ő is azt hangoztatta, hogy nem cél a külföldi cégek kiszorítása.
