Sok magyar adriai nyaralást tervez
Egyre nagyobb az utazási kedv a magyarok körében a felmérések szerint, ráadásul a nyaralásokat már nem csupán belföldön tervezik. Az erősnek ígérkező szezonban a szomszédos országok üdülőhelyei közül ismét vonzó célpont lehet például a horvát tengerpart - írta keddi számában a Világgazdaság.
Januárban elmaradt a máskor szokásos év eleji szállásfoglalási roham, februártól élénkült a kereslet, és hirtelen befutott az időarányos foglalások 55 százaléka a húsvéttal kezdődő időszakra - közölte a gazdasági lappal Szigetvári József, a Szallas.hu Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető mindezek alapján erős előszezonra és forgalmas nyárra számít, főként pedig arra, hogy olyan korán és pontosan láthatják a nyári szezon számait, mint még soha: felértékelődött az előre tervezés, a last minute nyaralási döntésekre pedig nem marad mozgástér.
A járványügyi korlátozásokban érintettek, a kényszerszünetre ítélt szolgáltatók és a bezárt boltok most kéthetes kényszerszabadságra küldik alkalmazottaikat, ami negatívan hat majd a turizmusra, mert csökkennek a főszezonban nyaralásra fordítható napok, és rövidebb lesz az átlagos foglalási idő is. Ez a szálláshelyek mellett a szállásfoglalóknak is kiesés lesz.
A legnagyobb magyarországi szállásfoglaló oldal forgalma tavaly alig feleakkora mértékben esett vissza, mint a nagy nemzetközi portáloké, mert minden országban, ahol jelen van, a belföldi piacra fókuszál. Tavaly mintegy 22 százalékkal esett az öt országban aktív Szallas.hu csoport bevétele - közölte a vezérigazgató. A csoporton belül jelentősek az egyes országok közötti eltérések: míg a magyarországi piacon 20 százalék körüli mértékben, Romániában jóval szerényebben, Horvátországban viszont 70 százalékkal maradt el a bevétel az előző évitől az alig több, mint egy hónapra szűkült nyári szezon miatt.
A külföldi nyaralást tervezők közül tízből nyolcan Európába mennének, ennek a csoportnak az ötöde Horvátországba. Tízből egy utazni vágyó menne Európán kívülre, ugyanennyien meg bizonytalanok - írta a Világgazdaság.
Gyarapodott a háztartások értékpapír-vagyona
A kitartó állampapír-vásárlás, valamint a hazai részvények hozama csaknem százmilliárd forinttal gyarapította a háztartások értékpapír-vagyonát januárban - írta keddi számában a Világgazdaság.
A gazdasági lap ismertette, hogy januárban tovább növelték értékpapír-vagyonukat a hazai háztartások, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint a különböző befektetési eszközökben lévő megtakarításaik összértéke 0,7 százalékkal, 14 104 milliárd forintra emelkedett, ez egyben újabb csúcs. A mintegy 97 milliárd forintos bővülés főként az év elején lekötött új megtakarításoknak köszönhető, a hozamokon ugyanis összességében szerény, egymilliárd forintos veszteséget ért el a lakosság.
A különböző eszközök közül ezúttal is az állampapírt részesítették előnyben, amelyből több mint 87 milliárd forintnyit vásároltak, a havi átértékelődések viszont 6,8 milliárd forinttal csökkentették az állampapír-vagyon értékét. A MÁP Plusszal és az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírokkal fémjelzett hosszú lejáratú, forintban kibocsátott kötvényekből 95 milliárd forintnyit táraztak be, az egy évnél nem hosszabb lejáratú papírokból pedig közel 17 milliárd forintnyit váltottak vissza. A forint hosszabb ideje tartó, trendszerű gyengülése ellenére a devizában kibocsátott kötvények iránt továbbra is elenyésző, 3,9 milliárd forintnyi kereslet mutatkozott. Az említett mozgások következtében csaknem 1 százalékkal hízott a lakossági állampapír-vagyon, a háztartások a hónap végén már 9216 milliárd forinttal járultak hozzá az államadósság finanszírozásához.
Egyéb típusú - vállalati és hitelintézeti - kötvényekből félmilliárd forinttal kevesebbet, 66 milliárd forintnyit tartottak, az elenyésző, 150 milliós jelzáloglevél-állomány pedig nem változott érdemben. Három hónap szünet után ismét elkezdték vásárolni a hazai részvényeket a háztartások, igaz, az év első hónapjának 2,1 milliárd forintos értékesítési mérlege meglehetősen szerény. A kockázatvállalás ezúttal kifizetődött, a tőzsdei hozamok ugyanis bő 21 milliárd forinttal gyarapították a részvénypiaci befektetések értékét - olvasható a Világgazdaságban.
MTI
