Noha az elmúlt időszakban pár ágazat teljesítménye kétségtelenül hagyott némi kivánnivalót maga után, legyen szó az iparról vagy az exportról, a valóságban a növekedés fundamentumai rendelkezésre állnak. Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti őszi ülésszakának kezdetén tartott nyitóbeszédében nagyon határozottan állította, a magyar gazdasági köszön szépen, jól van. A főbb mutatók alapján nem túlzó a kijelentése, ezeket vette sorra cikkében a Világgazdaság.
Hiába a válságok sora, a teljes foglalkoztatottság megmaradt
Ha van a magyar gazdaságnak fontos fundamentuma, akkor az a magas foglalkoztatottság, és ezt nemcsak a kormány, hanem a kabinettel sokszor vitában álló jegybank is így látja. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentésének ismertetésekor Balatoni András igazgató is ezt emelte ki, hogy a hazai növekedési dinamikának erős fundamentuma a történelmileg magas foglalkoztatási szint, amiben érdemi változás a közeljövőben sem várható.
Több mint egy éve nőnek a reálbérek
A gazdaság helyreállása szempontjából a legfontosabb azonban a reálbérek növekedésének helyreállása. A magas inflációt a háztartások elsősorban a fogyasztási kiadások visszavágásán keresztül szenvedték meg, ami teljesen érthető, hiszen 20 százalék fölötti infláció mellett senki nem akarja, hogy az áremelkedés elvigye a bérének jelentős részét. Épp ezért volt kulcsfontosságú, hogy egy év reálbércsökkenés után 2023 szeptembere óta konstans emelkedik a hazai fizetések vásárlóértéke.
Történelmi csúcson a megtakarítások
A lakosság pénzügyi megtakarítása jelentősen emelkedett, ami viszont a későbbi gazdasági növekedésünk egyik sarokköve lehet. A legutolsó adatok szerint a pénzügyi eszközök állománya június végén 103,58 ezermilliárd forintot tett ki, ami erőteljes, 14,5 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
