A fővárosi Bethesda-kórházban lévő beteg gyerekek gyógyítása közismerten alulfinanszírozott. Ez azt jelenti, hogy az intézmény kevesebb pénzt kap érte, mint amennyi a költsége. Az egészségügyben a finanszírozás alapját az úgynevezett homogén betegségcsoportok adják. Ezekhez rendelik hozzá az egyes ellátásokért járó összegeket. Csakhogy ez már régóta nem ár-érték-arányos. A többi között ezt a problémát oldja meg a kormány az új finanszírozási rendszer bevezetésével. Az egészségügyi államtitkár szerint az egyenetlenségek felszámolásával megakadályozható a kórházak több tízmilliárdos adósságállományának újratermelődése is. „Vannak olyan szakmák, amelyeknek a finanszírozása úgy alakult ki, hogy ha megfeszülnek, akkor sem tudják úgymond nyereségesen végezni a munkájukat. De vannak olyan szakmák, amelyek jóval felül vannak finanszírozva, ők pedig ilyen szempontból kényelmesebb helyzetben vannak. Ezt kell úgymond kisimítani” – mondta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár.
A teljesítményeket a jövőben megyei szinten határoznák meg. A korlátozás eddigi területi különbségeit pedig ugyancsak megszüntetnék. A Veszprém megyei Csolnoky-kórház főigazgatója szerint így javulhat az együttműködés az intézmények között. „Úgy érzem, hogy akár a mi megyénkben, akár a többi megye vonatkozásában is ez egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy az egymás mellett lévő kórházak ne egymás ellen, hanem egymással párhuzamosan működjenek együtt, hiszen valamennyiünknek közös célja az adott terület betegeinek minél jobb ellátása” – fogalmazott Rácz Jenő.
Szétválasztanák a magán- és az állami ellátást
A magán- és állami ellátást is teljesen szétválasztanák. A kórházak eddig saját épületükben, szabad kapacitásaik terhére ugyanis vállalhattak fizetős szolgáltatásokat. A kormány indoklása szerint azonban beteg és beteg között egy intézményen belül nem szabad különbséget tenni. A magánellátást ezzel párhuzamosan adókedvezményekkel és uniós támogatásokkal erősítenék meg. A Magyar Kórházszövetség elnöke sajnálná, ha az intézményektől elvennék a lehetőséget, hogy a bevételeiket fizetős szolgáltatásokkal egészítsék ki. „A fölös kapacitásokon ezt megtehessék a kórházak, mi ezt tartjuk jó megoldásnak. Létezhet olyan alternatíva, hogy egy teljesen tiszta rendszert építünk, és azt mondjuk, hogy semmilyen magánellátás ne legyen a kórházban, de ez nagyon sok pénzbe kerül. Akkor úgy kell megfizetni a közellátókat, hogy ők vállalják azt a sok szempontból sokkal nehezebb munkát, az éjszakai ügyeletektől kezdve az alulfinanszírozott és sokszor nehezebben kezelhető, és hát ami a nehezebb sorsú emberek kezelésével együtt jár, hogy ők ezt vállalják, és megelégedetten és megbecsülten csinálhassák. Ehhez nagyon sok pénz kell” – szögezte le Velkey György, aki hozzátette: a magánellátás bevételeiből az egészségügyi dolgozók bérét is kiegészítik, ennek pedig munkaerő-megtartó ereje van.
