Hozzátette: Magyarországon az 1,2 millió vállalkozás 99 százaléka mikro-, kis-, és középvállalkozásnak számít, nemzetközi szinten is kiemelkedő, hogy a kedvezményeik évről-évre bővülnek.
Elmondta, hogy a kormány nemcsak az adórendszeren keresztül támogatja a kkv-kat, hanem a költségvetésből, valamint uniós forrásokból is. Az adózási környezet egyrészt speciális adófajtákkal, kevesebb adminisztrációval és közterhekkel és közvetlen adókedvezményekkel segíti a kkv szektort.
Hozzátette: Magyarországon 1,2 millió vállalkozás 99 százaléka mikro-, kis-, és középvállalkozásnak számít, nemzetközi szinten is kiemelkedő, hogy a kedvezményeik évről-évre bővülnek.
Elmondta, hogy a kormány nem csak az adórendszeren keresztül támogatja a kkv-kat, hanem a költségvetésből, valamint uniós forrásokból is. Az adózási környezet egyrészt speciális adófajtákkal, kevesebb adminisztrációval és közterhekkel, és közvetlen adókedvezményekkel segíti a kkv szektort - ismertette.
Az egyik adófajta a kisvállalati adó (kiva), a mértéke idén januártól 13 százalékról 12 százalékra csökkent, ez az EU-ban a legversenyképesebbnek számít. A kivások száma évről évre nő, közel 50 ezer ilyen adózó van. A szochó tervezett csökkentésével párhuzamosan a kiva mértékét is tovább mérsékelhetik - jelezte.
A legnépszerűbb adónem a kisadózók tételes adója (kata), 377 ezer ilyen vállalkozás van, a számuk három év alatt megduplázódott. A kata szabályai is egyre kedvezőbbek, 2017 január elsejétől kétszeresére, 6 millióról 12 millió forintra nőtt a kata bevételi határa - mondta.
A közvetlen adókedvezmények közé sorolta az államtitkár, hogy 2017 óta Európában itt a legalacsonyabb a társasági adó, 9 százalék.
Kitért arra is, hogy a fejlesztési adókedvezmény kibővítésével még több beruházás valósulhat meg Magyarországon. A kkv-ra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény jogcímének értékhatárát 500 millió forintról, 3 lépésben fokozatosan csökkentik: 2019 július 24-től a kisvállalatok esetében 300, a középvállalkozások esetében pedig 400 millió forintra, 2021-től előbbi 100 millió forintra, utóbbi kör esetében pedig 200 millió forintra csökken. 2022-től kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetében pedig 100 millió forint lesz majd a fejlesztési adókedvezmény jogcímének értékhatára.
A beruházási értékhatár csökkentése mintegy 7 ezer vállalkozást érinthet - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy idén januártól bejelentett beruházásoknál megszűnnek a létszám- és bérköltség növelésére vonatkozó feltételek.
Elmondta: az adóelőleg feltöltést eltörölték tavaly decemberben, amivel 150-170 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál, több mint 35 ezer cég érintett a kedvezménnyel.
Közölte: mintegy 723 ezer cég tartozik az alanyi áfamentes körbe, 2019-től évi 12 millió forint az áfamentesség bevételi határa. Ezeknek a cégeknek kevesebb közterhet kell fizetniük, egyszerűbb az adózásuk is.
A kormány döntése szerint 2014 és 2020 között az uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítják. Ezt a célt szolgálja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Tavaly decemberig a GINOP források 19 205 vállalkozást segítették összesen mintegy 974 milliárd forinttal.
Ismertetése szerint a központi költségvetésből a kormány az építőipar technológiai korszerűsítésére 24 milliárd forint, a beszállítói fejlesztésekre több mint 6 milliárd forint, az Ipar 4.0 programra közel 3 milliárd forint, az Irinyi Terv iparstratégiájára pedig 4,5 milliárd forint támogatást nyújtott.
MTI / Hír TV
