A jegybank a legutóbbi jelentésében azt jósolta, hogy az utolsó negyedévben már 3,9 százalék lehet a gazdasági növekedés üteme. Ezek szerint visszatértünk a növekedési pályára?
Óvatos lennék egy ilyen kijelentéssel, mivel a világ körülöttünk semmit nem változott. Ugyanúgy ott van kihívásként az orosz–ukrán háború, az izraeli konfliktus, a távol-keleti feszültségek, ahogy az Európai Unióban sem történt lényegi változás, így források tekintetében sem lehetünk túlzottan optimisták. De említhetem az energetikai és a zöldátállás mellett a mesterséges intelligenciát is. Ezek borzasztó nagy kihívást jelentenek a cégeknek, ezért szerintünk kell egy gazdaságerősítő vagy gazdaságvédelmi program, amelyre építhetnénk a növekedésünket.
Több helyről hallani, hogy az iparban komoly gondok vannak, a megrendeléshiány miatt elbocsátásokról, gyárleállásokról is vannak beszámolók. Mennyire strukturális jellegű ez a probléma?
Szenvednek a piacaink, a magyar export 85 százaléka az Európai Unióba megy, döntő része Ausztriában, Szlovákiában és Olaszországban lévő beszállítói hálózaton keresztül jut el Németországba, ami aztán a német termékekkel kerül a világpiacra.
A világpiacon pedig a német gazdaság bajban van technológiai és versenyképességi értelemben is.
Ez a mi szempontunkból is problémát okoz, mert nem tudja felhúzni a beszállító országokat. Ezért rövid távon nem is látok nagy növekedési potenciált. Hiába biztatók a keleti szállításaink, ha a teljes exportunknak mindössze a 15 százalékát teszik ki az EU-n kívüli eladásaink.
A teljes interjú a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Világgazdaság / Bodnár Boglárka
