Palkovics László a kompetencia központban is vezető szerepet vállaló, vízkezeléssel foglalkozó Hidrofilt Kft. telephelyén arról beszélt, hogy az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködésére alakítják ki mintegy 5 milliárd forintos támogatással a nagykanizsai körforgásos gazdasági kompetencia központot. Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét jelenti a 38 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló tudományos és innovációs, vagy más néven science park, amely már a hasznosítható tudásra épülő munkahelyek megteremtésének terepe is egyben.
A miniszter kifejtette: egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.
A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre "eddig Magyarországon soha nem látott összeget", 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból - fogalmazott Palkovics László.
A nagykanizsai kompetencia központ létesítése kapcsán elmondta: a Pannon Egyetem vezetésével jön létre részben Nagykanizsán, részben Veszprémben, az együttműködésben részt vesz a Mol, a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., továbbá a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. A központ megújuló energiákkal, hulladékgazdálkodással, víztechnológiával, valamint fenntartható turizmussal és fenntartható városfejlesztéssel foglalkozik mintegy 50 kutatási alprojektben.
Palkovics László egy következő lépésnek nevezte, hogy a Magyarországon létrehozandó 10 science park egyikét ugyancsak Nagykanizsán alakítják ki, amire 38 milliárd forint európai uniós támogatást vesznek igénybe. A nagykanizsai kutatóközpont és tudományos park adhat helyet a nagy jövő előtt álló hidrogénkutatás egyik magyar innovációs projektjének is - jegyezte meg.
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a két nagykanizsai beruházás jelentőségét ahhoz a hatalmas lépéshez hasonlította, mint amikor Magyarországon elsőként éppen Zalában indult el az olajipar.
Felidézte, hogy a hivatal célja a "tudás létrehozása és a felhasználás összekötése" az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába.
Az egyik legnagyobb kihívás a hulladékkezelés, aminek jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon, de gyors ütemben fejlődik a feldolgozóipara. Az a "célunk, hogy kialakítsunk egy olyan alkalmazható tudásbázist, amivel Közép-Európa vezető újrahasznosítói lehetünk", ebben pedig a Mol vezető szerepet vállalna - jelentette ki Hernádi Zsolt. Jelezte azt is, hogy Nagykanizsán szeretnék kidolgozni és innen elterjeszteni a hulladék-újrahasznosítás modelljét.
Az elnök-vezérigazgató arra is kitért, hogy a Mol és a Pannon Egyetem nemrég óta szintén közös projektben vizsgálja Nagykanizsán, hogy a szennyvízből milyen mértékben mutatható ki a koronavírus-fertőzöttség terjedése. Az eredmények pontosan előre jelzik, hogy miként növekszik a megbetegedések száma.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora egyebek mellett arról beszélt, ahhoz, hogy a lineáris gazdaságból körforgásos legyen, "rendszert kell váltani". A mintaprogram kialakításához Nagykanizsa ideális helyszín, mert megvan mindaz a tudás és az évtizedes együttműködések, ami ehhez szükséges.
Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselőjeként (Fidesz) arról beszélt, hogy Nagykanizsa a 19-20. század fordulóján jelentős iparváros volt, s megmaradt az a komoly tudás, amire ma is alapozni lehet, jelenleg pedig a vízkutatás egyik kiemelkedő terepe. Ovádi Péter, veszprémi országgyűlési képviselő (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Veszprémnek szerves része az egyetem, a vállalkozások, a város fejlődése elképzelhetetlen lenne nélküle.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa kíván lenni. Jelentős nemzetközi szintű szereplőkkel tudja megtenni ehhez az első lépéseket, ezzel is növelve a város vonzerejét, megtartó képességét.
MTI
