A közlemény szerint a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások összege évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-ben már 703 milliárd forintot ért el. A minden eddigi értéket meghaladó tavalyelőtti forrásmennyiség több mint kétszerese a 2010-es költéseknek. Az elmúlt esztendőben a központi költségvetésből a korábbi 133 milliárd forinthoz képest 43 milliárd forinttal több jutott innovációra és kutatás-fejlesztésre.
A koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére hivatott Gazdaságvédelmi akciótervben nemzetközi kitekintésben is egyedülálló programot indított az ITM. A KFI bértámogatás a járvány első hullámát követően közel 23 ezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá. A magasan képzett szakemberek megtartását segítő programban idén januártól már új munkatársakra is igényelhető a bértámogatás. A járványhelyzetre reagálva az ITM összesen 10 milliárd forintot biztosított az egészségügyi védekezést közvetlenül támogató kutatás-fejlesztési projektekre - tették hozzá.
Kiemelték: 2020-tól számos új program szolgálja Magyarország innovációs teljesítményének javítását, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását, az egyetemi-vállalati együttműködések élénkítését. Tavaly tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítása kezdődött meg, és elindult a Kooperatív doktori program is az első körben 246 támogatott pályázóval.
A kormány több intézkedéssel mozdította előre a versenyképesebb és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatás, korszerű képzés feltételeinek megteremtését a felsőoktatásban és a szakképzésben. Újabb hét felsőoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, és döntött az Országgyűlés további két egyetem modellváltásáról is. Az új működési modellben az intézmények gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre, a rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növeli a felsőoktatás versenyképességét. Az egyetemek központi szerepet tölthetnek be a hazai kutatás-fejlesztésben és innovációban.
Kitértek arra is, hogy folytatódott a szakképzés megerősítése is. Tavaly az állami fenntartású szakképző intézményekben dolgozó 32 ezer szakember részesült átlagosan 30 százalékos béremelésben. A 2020/2021. tanévben mintegy 88 ezer új tanuló kezdte meg tanulmányait a szakképzésben, közülük 68 ezren ösztöndíjat is kapnak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből mintegy 25 milliárd forint forrás állt rendelkezésre a szakképzési fejlesztések megvalósítására. 600 millió forintból újulhattak meg a vállalati tanműhelyek, és a 21. századi szakképző intézmények program keretében korszerűsödtek a szakképzési centrumok és tanműhelyek. A fejlesztések mellett az intézmények működtetésére is nagyobb összeg, mintegy 153 milliárd forint jutott - írta az ITM.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közlemény szerint elmondta: "a hazai tudásipar, innováció szereplői a vírusválságban bebizonyították, hogy képesek érdemben és gyorsan reagálni a rendkívüli kihívásokra. Az elmúlt évek intézkedéseire építve a következő időszakban a szakképzéstől a felsőoktatáson át a kutatás-fejlesztésig mindenütt még inkább megmutatkoznak majd a közös erőfeszítések eredményei."
ITM-államtitkár: A gazdaságvédelmi akciótervvel a kormány eddig 720 ezer vállalkozást ért el
A gazdaságvédelmi akcióterv a magyar gazdaságtörténelem valaha volt legnagyobb intézkedéscsomagja, a közvetett gazdaságpolitikai eszközöket, vagyis az adócsökkentéseket és a hitelmoratóriumot is számolva, a kormány intézkedései az elmúlt közel egy évben 720 ezer vállalkozást értek el, illetve 1,4 millió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a minisztérium Youtube-csatornáján csütörtökön.
Az államtitkár kifejtette: a kormány lépéseinek köszönhető, hogy míg az uniós tagállamokban a munkanélküliség átlagosan 8 százalékra emelkedett, a legsúlyosabb helyzetben lévő déli államokban pedig a munkanélküliség a 16 százalékot is meghaladta, Magyarországon mindössze 4 százalékig növekedett a járvány hatására a ráta.
A részleteket ismertetve György László elmondta, hogy a bértámogatásokon keresztül a kormány csaknem 67 ezer vállalkozást ért el, és 360 ezer munkahely megvédését és létrehozását támogatta. Ezen belül a munkahelyvédelmi bértámogatás például 14,6 ezer vállalkozás több mint 207 ezer munkavállalójának segített, miközben a szálláshely-szolgáltatók és vendéglátók támogatását megcélzó ágazati bérprogramban csaknem 11 ezer vállalkozás vett részt, közel 80 ezer dolgozója révén.
A beruházásösztönző támogatásokon keresztül a kormány csaknem 20 ezer vállalkozásnak nyújtott segítséget - mutatott rá az államtitkár, példaként felhozva a Kisfaludy programot, amelynek köszönhetően 14 ezer szálláshely újulhatott meg. A versenyképességet növelő programokkal a kormány ezer vállalkozáson keresztül több mint 200 ezer munkahely megtartásához járult hozzá - emelte ki György László.
Az állam és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által támogatott hitelprogramokon keresztül mintegy 52 ezer ügylet jött létre - hangsúlyozta az államtitkár, és jelezte, hogy a nagy érdeklődés miatt június végéig meghosszabbították a Széchényi Kártya Program kedvezményes hiteleinek igénylési idejét.
A gazdaságvédelmi lépéseket ismertetve az államtitkár arra is kitért, hogy az idén életbe lépő adócsökkentésnek köszönhetően 720 ezer egyéni vállalkozás, illetve kis és közepes cég iparűzési adója megfeleződik.
György László úgy fogalmazott: a gazdaságvédelmi intézkedések első fázisában, március és május között a kormány a védekezésre helyezte a hangsúlyt, míg májustól az év végéig a stratégia alapját a védekezés és a támadás egyszerre képezte. A harmadik fázisban idén januártól a kormány "támadva védekezik", futballhasonlattal élve azon van, hogy minél hamarabb mehessenek át a magyar vállalkozások a védekezésből támadásba, azaz új piacokat hódítsanak meg - jegyezte meg az államtitkár. Ez a modern futballnak és a XXI. századi gazdaságfejlesztésnek, illetve a mostanra sokak által követett magyar modellnek is az alapfilozófiája - tette hozzá.
A következő időszakban soha nem látott mértékű pénzügyi eszközök, nulla százalékos hitelek és kedvező tőkekonstrukciók, valamint a technológiaváltást elősegítő beruházásösztönző képzési és foglalkoztatási támogatások állnak majd rendelkezésre, amelyek teljes kerete megközelíti az 5000 milliárd forintot - összegezte György László utalva arra, hogy az összegben benne vannak az állami és az MNB által támogatott hitelek és a vállalkozások által igényelhető vissza nem térítendő fejlesztési források is.
MTI
