Magyarország első és egyetlen atomerőművének építését 1969-ben határozták el, majd a Szovjetunióból érkezett tervek alapján kezdték meg az építkezést. Akkoriban Magyarország legnagyobb beruházásaként tartották számon, több mint tízezren dolgoztak Pakson.
– Harminc évvel ezelőtt 11 ezren dolgoztak, maga az építkezésen, mert csúcsában volt maga az építészeti munka, nemcsak az 1-es, hanem a többi blokkokon is – fogalmazott Hamvas István vezérigazgató. 30 évvel ezelőtt, amikor az 1-es blokkot felállítottuk, akkor már az üzemeltető személyzet is felállt, 1800-2000 fő volt az, aki az 1-es blokk munkájának elindítását segített – tette hozzá.
Az üzemben a kezdeti állapothoz képest komoly fejlesztéseket vittek végbe. Már a kilencvenes években elvégezték a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. 2002-ben pedig megerősítették a rendkívül kis valószínűséggel bekövetkező események elleni védekezést is. Ennek köszönhetően Paks minden olyan teszten átment, amit a közelmúltban végeztek.
– Mind irányítástechnikában, mind földrengésvédelemben nagyon komoly előrelépések voltak, és talán elég a legutóbbi stressz tesztnek nevezett célzott biztonsági felülvizsgálati eredményét kiemelni, ami megállapította, hogy nemzetközileg is példaértékű a Paksi Atomerőmű színvonala – mondta Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója.
A harmincadik évfordulón jelentették be, hogy az üzem 1-es blokkjának nem kell leállnia, mert továbbra is megfelel minden biztonsági feltételnek.
– Az üzemidő-hosszabbítás hatósági feladatait elvégeztük – közölte Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. Az üzemidő-hosszabbítási engedélykérelmet pozitívan elbíráltuk – tette hozzá.
Ez azt jelenti, hogy a 2032-ig meghosszabbítják az első blokk üzemidejét. Így változatlanul a paksi atomerőmű adja Magyarország villamosenergia-termelésének 43 százalékát.
