Kazahsztánban közel 80 millió hektár olyan föld van, amelyet szaktudás hiányában egyáltalán nem művelnek. Magyar kutatók három éve kísérleteznek olyan kukoricavetőmag-fajtán, amely megfelelne a kazah időjárási viszonyoknak is. „A megfelelő alkalmazkodóképesség, a jó vetőmag-előállító képesség és a nagyon jó agronómiai érték egyszerre van jelen, ezen a módon állítottuk össze ezeket a hibrideket” – mondja Oros Dénes, a Bázismag Kft. ügyvezető igazgatója.
A kazah-magyar mezőgazdasági együttműködés első lépéseként öt kutatóintézet már létrehozott egy társulást, amelynek sikeréről a kazah agrárminiszter küldöttsége Törökszentmiklóson tájékozódott. „Jól tudnánk hasznosítani azt a kukorica-vetőmagot, amelynek az előállítását is láttuk Almati és Taraz környékén. Vannak területek, amelyeken nagyon jó hozamot hozna ez a kukorica, és nagyon érdekeltek vagyunk az együttműködésben” – közölte Saktas Haszenov, a kazah állami ellenőrző bizottság elnöke.
A tervek szerint a későbbiekben is a magyar szaktudás bevonásával dolgoznának: oktatóbázist, lakótelepeket, gépparkot és egy kereskedelmi központot építenének ki Kazahsztánban, a föld megműveléséhez pedig kezdetben magyar munkaerőt vennének igénybe.
„Ha ezt megcsináljuk, akkor Magyarországon újra föl lehet frissíteni a vetőmagtermesztést, a magyar kutatóintézetekkel a hátunk mögött; további kétszázezer hektárt lehetne még bevonni a magyarországi termelésbe. Ötvenezer állandó munkahelyet jelentene, és a nyári időszakban a címerezéssel közel félmillió embert, vagy még többet is, két-három hónapig foglalkoztatni” – véli Horváth László, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa.
A sikeres együttműködés a kazahokkal becslések szerint évi 2-3 milliárd dolláros exportot jelentene Magyarországnak.
