Éppen húsz éve vezették be a szervizdíjat a magyar vendéglátásban, és mára kiderült, hogy miközben annak nyomán megcsappant a borravalós bevétel, a vállalkozások tizede sem alkalmazza – tudta meg a Világgazdaság.
Zavaró a kétféle rendszer
Nagy a zavar a fejekben, a borravaló továbbra is, tehát változatlanul önkéntesen és adómentesen adható, de a szervizdíj, ami kedvező adózással teljes egészében a dolgozóknak kifizetendő, nem terjedt el igazán. A 25-26 ezer magyarországi vendéglátó vállalkozás közül ugyanis mintegy 2 ezer alkalmazza a szervizdíjat, zömében a nagyobbak, ahol nem fizetnek ki feketén pénzeket, mert annál átláthatóbb gazdálkodást folytatnak – mondta a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A szakember rámutatott 2005-ben nem a borravaló kiváltására jött létre a szervizdíj, hanem azért, hogy a vendéglátós fizetéseket olcsóbban, kevesebb járulékkal tudják a munkáltatók kifizetni.
Az nem szerencsés, hogy különbözőképpen lehet a szervizdíjat alkalmazni: van, ahol az étlapi ár már tartalmazza, máshol az éttermi árakhoz pluszban adják hozzá. Önmagában a szervizdíj elnevezés azt sugallja a vendégeknek, hogy nem kell borravalót adniuk, hiszen a szolgáltatás árát azzal megfizetik. Az éttermi ár és a szervizdíj összessége nem lehet magasabb, mint egy szervizdíjat nem alkalmazó üzlet ára, mert különben nem megy be oda a vendég. A döntéshozók jó szándékkal, az ágazati jövedelmek kifehérítése érdekében vezették be hajdan a szervizdíjat, viszont most éppen azokat a vállalkozásokat korlátozták, amelyek az ágazati jövedelmek fehérítésében élen járnak, itt a hónap végén kifizetett munkabérnek akár a felét is elérheti a szervizdíjból származó, kedvező adózású tétel.
Megcsappant a borravaló
Mindeközben a szervizdíjas helyeken a számlaérték alig 3 százalékát teszi ki a borravaló, ami adómentes és önkéntes, de a többi helyen sem éri már el a 10 százalékot. A bérköltség nagyon nagy teher a vendéglátásban, akár a nettó bevétel 25-30 százaléka is lehet, miközben a Covid óta naponta 3–5 üzlet zár be. A pandémia előtti évben, 2019-ben 52 ezer vendéglátóegység üzemelt, 2025-re ez a szám 45 ezer alá csökkent. Ez a mínusz nem tükrözi az időközben megszűnt üzletek összességét, hiszen folyamatosan nyitnak új vendéglők is, de összességében több a bezárás, ezt viszont pontosan mutatja a statisztika.
Mit lehetne tenni?
Kovács László szerint a kialakult helyzetben az lenne a leginkább célravezető, ha egységesen lehetővé tennék a vendéglátós vállalkozásoknak, hogy a nettó bevételük 15 százalékát kedvező adózású bérként fizethetnék ki a dolgozóiknak, ezzel megszűnne az adminisztrációs teher, valamint a tényleges és általános kifehérítést is hatékonyan szolgálná – mondta az ipartestületi elnök a Világgazdaságnak.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
