A dán Carlsberg profitjának 35 százalékát az orosz piacon szerzi, a vállalatnak már 6 százalékos bevételcsökkenést okoztak a bevezetett szankciók. A kiesés nemcsak a importstopnak, hanem a gyengülő orosz gazdaságnak is köszönhető. Az Oroszország felé, illetve az Oroszországból indított szankciósorozat már Európa más országaiban is érezhető.
A görög farmereknek is Oroszország a legnagyobb exportpiaca. Tavaly 180 millió eurónyi gyümölcsöt adtak el. „A barackunk hatvan százaléka oda ment, csakúgy mint a kivink fele és az eprünk 90 százaléka. Tehát ez nem csak egy hely, ahova exportálunk, mint mondjuk Olaszország vagy Spanyolország” – mondta egy görög gyümölcsexportőr.
Az egy évig tartó orosz hús-, hal-, tejtermék-, gyümölcs- és zöldségembargó miatt az árak is csökkentek Görögországban. A piaci elemzők szerint az uniós kompenzáció közel sem elég a károk mérséklésére. Nem csak Görögország van bajban a zöldség- és gyümölcsexport miatt, hanem Spanyolország és Olaszország is. De egy kutatás szerint Finnország vállalatainak a felét is sújtja az embargó. A norvég lazac ára folyamatosan zuhan, a német E.ON és a Daimler is óriási veszteségeket könyvel el. Egy német szervezet szerint 25 000 munkahelyet veszélyeztetnek a szankciók. Szlovéniába pedig 20 százalékkal kevesebb orosz turista érkezett. „Nem vitás, hogy mind a rubel gyengülése, mind az ukrán válság visszaesést okozott, de a mi tapasztalataink szerint a legfőbb ok a krízis és a növekvő feszültség Oroszország és az unió között” – mondta a Lifeclass Hotel csoport igazgatója.
Svájc a nagy nyertes
Vannak nyertesei is a szankcióknak. A nem EU-tag Svájc haszonélvezője az unió és Oroszország közti gazdasági háborúnak. Az orosz sajtimádók ugyanis a parmezánt és a mozzarellát is lecserélték az ementálira és a más svájci sajtokra. Közben egyes lapinformációk szerint Oroszország lazítana az általa bevezetett szankciókon: a lazacot, a pisztrángot, különböző vetőmagokat és a laktózmentes tejet levennék a szankciós listáról.
